Tény, hogy Magyarországon nem állunk rosszul arborétumaink számát tekintve, arról nem is beszélve, hogy jelentős részük valóban nem csupán arról szól, hogy mi a különbség négyféle fenyőtípus között.

Az arborétum, ha szép, egy párhuzamos dimenzió. Egy olyan világ, amely a jelenvalóság romantikus tagadását végzi.

Mind közül talán a leghíresebb a Fővárosi Növénykert, mely 1886 óta tartja nyitva kapuit a Fővárosi Állatkert növénytani szekciójaként. Itt 11 hektáron 2000-nél is több növényfajjal találkozhatunk
Alapvetően azt mondhatjuk, hogy a Fővárosi Növénykert valóban reprezentatív módon mutatja be, hogy valójában milyen is egy klasszikus botanikus kert, vagy arborétum. Sziklaszirtjei között sétálgatva lényegében letűnt korok hangulatai között lavírozhatunk testeben és lélekben egyaránt, s a Ligeterdőnél, vagy a Nagy-tó partján számot vethetünk egyfelől azzal kapcsolatban, hogy miért is rohanunk olyan nagyon a hétköznapokban, másfelől arról is, hogy valójában mennyire lenyűgöző Földünk páratlan növényvilága.

A Budai Arborétum a Gellért-hegy tövében szintén egy mikrovilágokba kalauzolja a növénytan és a nyugalom szerelmeseit. Az 1975 óta természetvédelmi területnek minősülő arborétum 1400 növényfélével várja a Corvinus Egyetem hallgatóink kívül mindazokat, akik elhatározták, hogy bizony ideje felfedezni Budapest rejtett gyönyörűségeit is.

Persze az országban még számtalan helyen nyílik lehetőségünk szebbnél szebb arborétumok látogatására. Ilyen a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje, illetve a Szarvasi, vagy az egészen eldugott helyen felfedezhető, ismertebb társainál semmivel sem szerényebb Kámoni Arborétum Szombathelyen.

Ha valaki úgy dönt, hogy ellátogat hazánk valamennyi kápráztató csodabirodalmába, bizony szembesülnie kell vele, hogy nem lesz elég egy nyár. Arról nem is beszélve, hogy tavasszal és ősszel valamennyi arborétum egészen más arcát mutatja, mikor frissen virágba borulva, mikor a sárga ezernyi árnyalatában pompázva.
Érdemes kilépni a megszokott környezetből egy-egy tartalmas délutánra, s belefeledkezni mindabba, mely talán a természet igazi esszenciáját jelenti, földrészeket átívelő pompájában.