• Izrael azért táncolt vissza az antszemitizmus ügyében, mert többet ér neki egy kormány, amely a pártját fogja az EU-ban;
• Orbán nem antiszemita, de nem is demokrata, hanem cinikus populista;
• Új helyzet állt elő a világban, mert Orbán és más ultranacionalista vezetők demokratikus úton jutottak hatalomra - figyelmeztet az AI.

New York Times/Yahoo/Reuters

Hogy az izraeli Külügyminisztérium elítélte Soros Györgyöt, annak a jelek szerint az volt a célja, hogy még szorosabban felsorakozzon Magyarország mögött Netanjahu egy hét múlva esedékes budapesti útja előtt.

Az üzletember, aki vagyona nagy részét demokráciabarát és emberi jogi szervezetekre költötte, többször is volt már a jobboldali magyar kormány célpontja, főleg azért, mert a nyitottabb bevándorlás mellett állt ki.

Ez utóbbi kapcsán Orbán Viktor támogatja a kampányt, amely az állam ellenségének állítja be a befektetőt, ám ő csak ritkán válaszol a támadásokra. Most sem kommentálta azokat. Viszont sok plakátot bemocskoltak, pl. ’büdös zsidó’-feliratokkal.

Izrael általában gyorsan el szokta ítélni az antiszemitizmust és a zsidó közösségek elleni fenyegetést, bárhol is bukkanjon az fel a világban. Ám ezúttal inkább azt válaszolta a nagykövet közleménye után, hogy arra veszélyre összpontosított, amit szerinte Soros jelent az izraeli demokráciára nézve.

A két ország azonban rövid időre összekapott a minap, amikor Orbán kivételes államférfiként méltatta Horthyt.

A két miniszterelnök közti jó viszony meglepetést váltott ki az unióban, amely illiberális különcnek tartja a magyar vezetőt. Izrael ugyanakkor javítani kívánja kapcsolatait azokkal az államokkal, amelyektől azt reméli, hogy az oldalára állnak, ha az EU bármilyen ügyben is bírálja Tel Avivot.

BBC

Magyarország durva plakátkampánnyal pocskondiázza Soros Györgyöt. Ez idáig a legbrutálisabb fejezet kormány részéről a 86-éves emberbarát elleni hadjáratban. Sok zsidó attól fél, hogy nyílt vagy rejtett antiszemitizmus húzódik meg az akció mögött, a hatalom azonban ezt határozottan cáfolja.

Korábban is jelentek meg hasonló hirdetések, akkor a „nemzeti konzultáció” célja az volt, hogy a menekültek ellen korbácsolja fel az érzelmeket, miközben az ország tavaly mindössze 550 embert fogadott be.

A Fidesz-kabinet egyúttal próbálja bezáratni a Közép-Európai Egyetemet és az egyre inkább idegengyűlölettől átitatott légkörben törvényt hozott a külföldi támogatással működő civil szervezetek ellen.

Soros a 80-as évek közepe óta 12 milliárd dollárt költött civil kezdeményezésekre, a szegénység visszaszorítása, a nagyobb átláthatóság érdekében.

Ebben erősen vezérelték emberi jogi megfontolások, ami sok nacionalista és illiberális hatalom szemében mumussá tette.

A jelek szerint a magyar vezetést leginkább az tüzelte fel, hogy az üzletember az utóbbi két évben szorgalmazta az ellenőrzött bevándorlást, noha egyúttal hangsúlyozta, hogy az áttelepítések csakis önkéntes alapon mehetnek végbe, arra nem lehet kötelezni az országokat. Az Orbán-kormányt különben antiszemita vádak is érik a plakátok miatt.

FAZ

Ki nevet a végén?

- kérdezi a tudósítás, miután Magyarországon antiszemita alapon bírálják a Soros-elleni kampányt, Izrael viszont nincs különösebben felháborodva.

A Netanjayu-kabinet persze ellentmondásos helyzetben van, hiszen egyfelől elítéli a zsidóellenesség minden formáját, másfelől viszont Soros vörös posztó a miniszterelnök szemében. Budapesten már jó ideje közvetlenül támadják az üzletembert.

A plakátokat összemázoló firkák azonban mutatják, hogy semmiképpen sem megalapozatlanok a Mazsihisz aggályai – hívta fel a figyelmet Heiszler András. A Soros-alapítvány nyomatékosan tagadja, hogy bátorítaná az illegális bevándorlást.

A bírálók különben sok közös vonást találnak Orbánban és Netanjahuban. De nemrégiben a német kormányszóvivő is egy lapon említette a civil szervezetekről hozott magyar és az izraeli törvényt. A magyar politikus nem győzi hangoztatni, hogy nem tűri el az antiszemitizmust, nemrégiben viszont kivételes államférfiként beszélt Horthy Miklósról.

Süddeutsche Zeitung

A magyar kormányfő azt mondja, hogy ő antiszemita volna? Ugyan, már! Ám közben plakátokkal uszít Soros György ellen, aki támogatja a demokráciát és az emberi jogokat. Orbán láthatólag egy párhuzamos univerzumban él.

Onnan terjeszti a szélsőjobbosok körében népszerű mesét arról, hogy titkos hatalmak sok millió migránst akarnak Európába hozni, mégpedig azzal a céllal, hogy szétzúzzák az itteni népek kulturális identitását.

Ő azonban meg is nevezi, hogy Soros mozgatja a szálakat. Aki csak kicsit is követi a politikus hagymázas megnyilvánulásait, az tudja, hogy a miniszterelnök immár megszállottan állítja, hogy Soros vezényli ellene a tiltakozásokat.

Ám a legújabb kampány már riasztó. Ráadásul Orbán nemrégiben igencsak méltatta Horthyt. De ettől Netanjahu valószínűleg felkeresi Budapestet, miután az izraeli Külügyminisztérium közzétette, hogy helyénvaló a Soros elleni bírálat.

Der Standard

Orbán Viktor a demokrácia előtti mentalitással jár el országában. Valószínűleg nem antiszemita, hanem csupán cinikus populista. Jól fizetett kutató intézetek derítik ki neki, hogy „mit gondol a nép”, de azért egy kis zsidózás mindig belefér.

Magyarország nem dolgozta fel, hogy Horthy idején hozzájárult a holokauszthoz. Orbán legutolsó kampánya, kedvenc ellensége, Soros ellen az antiszemitizmus kódjával trükközik. Ugyanakkor a kormányfő nem demokrata.

Szívesen biztosítja a zsidókat védelméről, amit a keresztény-völkisch állam nevében kegyesen nyújt a kisebbségnek. A modell az Oszmán Birodalomból származik, de 600 évvel ezelőtt még haladónak számított.

A kormányfő azonban ezt a felfogást képviseli napjainkban, amikor kifejti, hogy a kritikus lapok és hangok a magyar nemzetet szennyezik be. El kell tűnniük. Mint a figyelmetlen zsidó ifjúsági szervezet által fenntartott kulturkocsmának, az Aurórának. Vagy a CEU-nak.

Reuters

Az Amnesty International vezetője sürgette a világ vezetőit, hogy szálljanak szembe az olyan, demokratikusan megválasztott, ám hipernacionalista vezetőkkel, mint amilyen a török elnök is.

Salil Shetty megjegyezte, hogy diktatúrák már voltak korábban is, ám Erdogan, Orbán Viktor, valamint a Fülöp-szigetek államfője törvényes úton került a hatalomra, így most különleges esetet jelent. Megválasztásuk megfigyelők szerint nagyjából tisztességes volt, de mindhárman vehemensen tagadják a tekintélyelvűség vádját.

Az AI főtitkára azonban felhívta a figyelmet, hogy az egész világrendszert éri kihívás olyan ügyekben, mint a szabad sajtó, a jogállam, miközben 50 évig úgy nézett ki, hogy azok rendben vannak.

Törökországról pedig azt mondta, hogy ott súlyos emberi jogi válság robbant ki, és nem lehetséges, hogy a G 20-ak egyfelől a demokrácia és a szólásszabadság értékeit hangoztatják, másfelől viszont szemet hunynak az emberi jogok otromba megsértése fölött.

Guardian

Amint a hamburgi csúcstalálkozót övező zavargások megmutatták: az egész nyugaton rendszer szinten parázslik az elégedetlenség, ám Trump, Putyin és a hasonszőrűek csak szítják a lángokat. A legfejlettebb országokat képviselő bajkeverők a nemzetközi intézmények, a rivális nemzetek, valamint a kisebbségek felé terelik az érzelmeket.

Lassan véget ér az olcsó pénz politikája, ám a vezetők nem találtak ki semmilyen új gazdasági modellt a világ számára.

Ehelyett, Trump győzelmével, a globalizáció ügyében elért egyetértés kezd szétesni.

A gondokat tetézi, hogy a protekcionizmus mind jobban terjed a nemzetközi kereskedelemben. Az orosz és az amerikai elnök arra épít, hogy minél dühösebb saját népük más országokra, árukra és emberekre, annál kevésbé valószínű, hogy olyan kilengéseket rendez, mint amilyenek Hamburban voltak.

Orbán Viktor a maga részéről a héten rátett egy lapáttal a fokozódó dühre, miután teleplakátolta Budapestet olyan hirdetésekkel, amelyek a magyar nép ellenségének állítják be Soros Györgyöt.

A felháborodást két irányba lehet mozgatni: vagy az elit ellen, vagy az olyan intézmények ellen, amelyek a jogállamot hivatottak fenntartani. Hogy a tömegeknek elegük van, abban közrejátszik, hogy a munkahelyi főnökök sokszor úgy viselkednek, mintha fiók-Trumpok, -Putyinok és -Orbánok lennének.

Az elégedetlenség legerősebb ellenpólusa a demokratikus politikai rendszer, amely engedi felszínre jutni a háborgást, amely gyorsan reagál a jogos panaszokra, és helyi hálózatokon keresztül szavatolja az embereknek, hogy tudják hallatni a hangjukat.

Egyébként a G20-as csoportfotón ott volt a földkerekség öt nagy bajcsinálója: az indiai, az amerikai, az orosz, a török és a kínai elnök. 6. társuk, a szaúdi király éppen azzal volt elfoglalva, hogy lenyomja Katart.

Die Welt

A világban az autokraták és nem a piacok teszik tönkre az országokat

– mutat rá a német konzervatív lap.

A divatos teória úgy szó, hogy a politika elvesztette az ellenőrzést, a dolgokat a hazátlan, elszabadult pénztőke mozgatja. A piacok pedig kérész életű profitok kedvéért feláldozzák a jövőnket, vagy éppen gátlástalanul neoliberális módon alakítják a továbbiakat.

Hogy mindez teljesen illogikus, az nem izgatja az összeesküvés-elmélet híveit. Hiszen ha a politikusok nem tudnak már beleszólni az eseményekbe, akkor miért zajlottak ilyen hatalmas tiltakozások Hamburgban?

Viszont meg kell védeni a demokratikus társadalmakat, amelyekre az a veszély leselkedik, hogy alábecsülik saját lehetőségeiket és megkönnyítik a tekintélyelvű erők helyzetét. Putyin és Erdogan morzsákkal tartják féken a népet, náluk szó sincs nemzetközi versenyről.

Európa jelenlegi bajkeverői, Orbán és Kaczynski sem a piac utasítására rombolják le a 89-ben kiharcolt demokratikus szerkezeteket. A zsarnokok csak azért hivatkoznak a szabad piacra, hogy mentséget találjanak, amiért nyomorba döntik a saját népüket. Igazából azonban továbbra is a politika marad a döntő tényező, jó és rossz értelemben egyaránt.

FT

A brit Statisztikai Hivatal legújabb jelentése árnyalja a képet a nyolc kelet-európai uniós tagállamból érkező vendégmunkások ügyében. Az eddigi felmérések arra összpontosítottak, hogy sokan jönnek, ám mára kiderült, hogy még többen mennek el, így számuk egyre csökken.

A legtöbben a lengyelek vannak, jó 800 ezren, a regisztrált magyarok száma 100 ezer alatt marad. A túlnyomó többség munkaképes korú és több mint 80 %-uk dolgozik is, éspedig elsősorban az iparban, a mezőgazdaságban, valamint a vendéglátásban. 30 %-uk segédmunkát végez, ugyanakkor 40 %-uk túlképzett arra az állásra, amelyet betölt.

b1.blog.hu