100 milliókból fejleszt az állam: halastó mellett fog kanyarogni egy lábhajtásos kisvasút
Mindezt a Dél-Alföldön, a Csaj-tónál, természetvédelmi területen. A tó melletti Tömörkény polgármestere abban reménykedik, hogy felkerülnek a hazai turizmus térképére. Az első látásra meglepően nagy értékű beruházás sok kérdést vet fel.
Dombóvári GV-ről származó M 2003-as pályaszámú C–50-es mozdony vonatával egy halastó mellett - Forrás: wikipedia
Lábhajtányos kisvasúti pályára és a hozzá kapcsolódó, az idegenforgalmat kiszolgáló épületekre költ a kormány majdnem 850 millió forintot a Dél-Alföldön, egy természetvédelmi területen. A Szegedtől északra 50 kilométerre fekvő Csaj-tó egykor halastó volt, majd gazdag madárvilága miatt lett a Kiskunsági Nemzeti Park része. Az idén kezdődő beruházásról még keveset lehet tudni. A tó melletti Tömörkény falu polgármestere abban reménykedik, hogy felkerülnek a hazai turizmus térképére, és ez új munkahelyeket hozhat. Az első látásra meglepően nagyértékű beruházás sok kérdést vet fel. - írja a Telex
Tömörkény faluból elindulva a tóhoz egy mellékútra kell letérni, ami egysávos, és elég jó állapotban van, bár száguldozni nem lehetne rajta. Alig lehetett emberrel találkozni a Csaj-tónál egy szép tavaszi hétköznapon, amikor kellemesen sütött a nap, és a virágzó növények édes illatokat árasztottak a víz körüli bozótosban. Egy jórészt üres telephelyen, ahol két férfi tett-vett, vastagon rozsdásodnak az 1960-as évek végén létesített kisvasút szállítókocsijai. A síneket és a vasúti váltót már benőtte a fű, a terület most elhagyatottnak látszik.
E szerint az egykori gazdasági kisvasút alapjain a fejlesztés után lábbal hajtható sínjárműveken gurulhatnak majd a tó körül a madárélet csodálói. Előbb egy 4, majd egy 7 kilométeres pályaszakasz kialakítását tervezik. Ehhez nem csak a síneket, hanem a gátakat és a vasúti töltéseket is helyre kell hozni. Lesz majd fogadóépület és más kiszolgáló egységek is. Minderre az idén 300 millió, jövőre pedig 548 millió forintot ad az állam a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint. Összehasonlításként: a felcsúti kisvasútra, amely 6 kilométeres pályán jár, 600 millió forintos EU-támogatást költött az Orbán-kormány 2015-ben, és az azóta évente több millió forintos veszteséget termel.
Mi kerülhet mennyibe?
Ha valóban így lesz – és a beruházás nem drágul meg menet közben –, akkor a lábhajtányos kisvasút minden egyes kilométere 77 millió forintba fog kerülni, azaz méterenként 77 ezerbe. Ebből nyilván ki kell vonni az épületek költségét, de a 850 milliós kiadás igen soknak tűnik.
A Kiskunsági Nemzeti Park oldalán az olvasható, hogy a beruházás első üteme 2022 tavaszára elkészül. Ehhez valószínűleg elég gyorsan kell a betonkeverőt forgatni, hiszen eddig csak jövő időben számoltak be a fejlesztésről, arról nem írnak, hogy dolgoznak-e már például az igen rossz állapotban lévő vasúti töltéseken, és nem tudni azt sem, melyik céget bízták meg a munkával, ha tart már itt egyáltalán a projekt, és azt hogyan választották ki.
A Kiskunsági Nemzeti Park oldalán lehet olvasni a környékről és a tervezett beruházás céljáról is.
