Fernen falu mögötti lejtőkről látható a barázda, ahol a Fiesch-gleccser egykor a Berni-Alpok völgye felé zuhant. A jég görbe ujja, szövetszerűen gyűrött, magas gránit és gneisz támfalak között húzódik. Mostanra eltűnt a szem elől.
A lengyel Magas-Tátrában, többek között Kasprowy Wierchben, ahol a drótkötélpálya felső állomása és a meteorológiai obszervatórium található, szombatról vasárnapra virradó éjszaka esett az első hó, és a hőmérséklet -2 Celsius-fok alá csökkent.
Az időjárás nem csupán a szekrényválasztásról szól: néha a légkör úgy dönt, hogy próbára teszi az emberi határokat. Az alábbi öt helyszín nemcsak extrém hőmérsékletekkel és szakadatlan erővel bíró viharokkal idegesít, hanem hosszú távon alakítja a helyi kultúrákat, gazdaságokat és a túlélés érzetét. Ismerjük meg őket közelebbről: mitől olyan veszélyesek, milyen ritkán fordulnak elő, és milyen alkalmazkodási stratégiákat hozott létre az ottani közösség.
A tavak a Föld édesvízkészletének kulcsszereplői, mégis elképesztő változatosságot mutatnak mélységben, kiterjedésben és eredetben. Vannak alig bokáig érő, sekély vízű óriások, és vannak szédítő mélységű, sötét katlanok, amelyekhez számos monda és szóbeszéd kötődik. Az alábbiakban bemutatom a világ 5 legsekélyebb és 5 legmélyebb tavát, érdekességekkel és – ahol létezik – legendákkal fűszerezve.
A Bakonyerdő Zrt. jelentős forgalomnövekedés és környezeti terhelés miatt szigorította az úthasználati engedélyek kiadását a Hubertlaki-tó, más néven bakonyi Gyilkos-tó környékén. A korlátozás csak a gépjárművekre vonatkozik, a gyalogos és kerékpáros turisták továbbra is szabadon látogathatják a területet.
