A tenger már előrébb jár
Sokáig úgy beszéltünk a tengerszint-emelkedésről, mint a jövő egyik nagy fenyegetéséről. Valamiről, ami majd egyszer bekopogtat a part menti városok ajtaján. Egy friss Nature-tanulmány szerint azonban könnyen lehet, hogy a víz nem kopogtatni fog, hanem már félig bent áll a küszöbön: a világ számos partvidékén a tényleges tengerszint eleve magasabb lehet annál, mint amiből a korábbi veszélybecslések kiindultak.
Ez azért különösen kellemetlen hír, mert nem pusztán arról van szó, hogy a jövő még borúsabb lett. A kutatás lényege épp az, hogy lehet: már a startvonalat is rossz helyre rajzoltuk fel. A szerzők 385, 2009 és 2025 között megjelent szakmai publikációt vizsgáltak át, és arra jutottak, hogy a part menti kockázatbecslések több mint 99 százaléka nem kezelte megfelelően a tengerszint és a szárazföldi magasság viszonyát, miközben a vizsgált tanulmányok nagyjából 90 százaléka valódi mérések helyett geoidmodellekre támaszkodott.
Magyarul: a tudományos számítások jelentős része egy elegáns, de leegyszerűsített elméleti felszínhez mérte a tengert, miközben a valóságban az árapály, a szelek, az áramlatok, a vízhőmérséklet és a sótartalom is beleszól abba, hol áll ténylegesen a víz. A Nature szerint a part menti, mért tengerszint globálisan átlagosan körülbelül 24–27 centiméterrel magasabb lehet a sokszor feltételezettnél, Délkelet-Ázsiában pedig az eltérés átlagosan 90–110 centiméter is lehet.
És itt válik igazán súlyossá a történet. Mert néhány centiméter a part mentén soha nem „csak” néhány centiméter. Egy magasabb kiindulási szint azt jelenti, hogy ugyanaz a jövőbeli vízszint-emelkedés hamarabb okozhat gyakoribb áradásokat, gyorsabb partvonal-visszahúzódást, több sósvíz-beszivárgást és komolyabb infrastrukturális károkat. A tanulmány szerint ha a relatív tengerszint 1 méterrel emelkedik, akkor a korábban becsültnél 31–37 százalékkal több szárazföld és 48–68 százalékkal több ember kerülhet a tengerszint alá; ez világszerte 77–132 millió embert érinthet.
A nagy kép ettől még nem változik: a tengerszintet továbbra is ugyanaz a két fő folyamat hajtja felfelé, mint eddig — az óceánok felmelegedése miatti hőtágulás, illetve a szárazföldi jégtakarók és gleccserek olvadása. A NASA szerint a műholdas magasságmérések és az árapálymérők együtt egyértelműen mutatják, hogy a globális tengerszint emelkedik, ráadásul gyorsuló ütemben, ennek következménye pedig az erózió, a gyakoribb part menti áradás és a sós víz benyomulása az édesvízkészletekbe.
A legnyugtalanítóbb ebben az új eredményben az, hogy nem egy távoli századvégi disztópiát rajzol elénk, hanem a jelent írja át. Nem azt mondja, hogy a tenger egyszer majd magas lesz, hanem azt, hogy lehet: már most is magasabbról indul, mint hittük. És ha ez igaz, akkor a part menti városok számára a kérdés már nem az, hogy kell-e alkalmazkodni, hanem az, hogy miért nem kezdték el tegnap.
Plusz: 7 város, amely különösen nagy veszélyben van
Ez nem egyetlen hivatalos világrangsor, hanem egy szerkesztett 7-es lista azokból a városokból, amelyek a szakirodalomban és intézményi értékelésekben visszatérően a legsérülékenyebbek között szerepelnek a tengerszint-emelkedés, a part menti áradások és sok esetben a talajsüllyedés miatt.
Jakarta – A város egy része már most is a tengerszint alatt fekszik, miközben az északi területeken komoly talajsüllyedés is zajlik; ezért a világ egyik legtöbbet emlegetett „frontvonalbeli” példája.
Bangkok – Alacsonyan fekvő deltaváros, amelyet egyszerre fenyeget a tengerszint-emelkedés, a süllyedés és az extrém áradások kockázata; a Világbank térségi értékeléseiben rendszeresen kiemelt helyen szerepel.
Ho Si Minh-város – A Mekong-delta térségének sérülékenysége, a növekvő árvízkockázat és a társadalmi kitettség miatt a legveszélyeztetettebb part menti nagyvárosok között tartják számon.
Kolkata – Az OECD rangsorában a jelenleg leginkább kitett városok között szerepel a part menti áradások szempontjából, és fekvése miatt különösen érzékeny a Bengáli-öböl felől érkező hatásokra.
Alexandria – Az OECD szerint már ma is a leginkább kitett városok közé tartozik, miközben a friss beszámolók szerint a tenger és a sós víz már az épített környezetet is látványosan kezdi kikezdeni.
Miami – Az egyik legnagyobb értékkockázatnak kitett tengerparti metropolisz; az OECD az eszközállomány, a WRI pedig a part menti klímakitettség szempontjából emeli ki.
New York – A „Greater New York” térség az OECD listáin a leginkább kitett nagyvárosi övezetek között van, miközben a NASA az amerikai keleti partvidéket eleve kiemelt forrópontként kezeli.
