Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint a program 2013-as kezdete óta tavaly év végéig 4702 magyar letelepedési államkötvényt jegyeztek le azok a vállalkozások, amelyek engedélyt kaptak a papírok megvásárlására. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) azonban ezektől eltérő számokat közölt Demeter Márta korábban szocialista, jelenleg független országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére. A képviselő ugyanis olyan adatokat kapott a hivataltól ugyanerre az időszakra vonatkozóan, amelyek szerint 6373 személy kapott államkötvényjegyzés címén – tehát nem családegyesítésre hivatkozva – letelepedési engedélyt Magyarországon. Az eltérés azért vet fel súlyos kérdéseket, mert amíg az ÁKK a valós állampapírjegyzéseket tartja számon, a BMH csupán a többségében offshore helyszínen bejegyzett vállalkozások által nyújtott tájékoztatásra hagyatkozik.

140 milliárd hiányzik

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy annak a külföldinek, aki letelepedési engedélyt akar hazánkban szerezni, 300 ezer eurót plusz 45–60 ezer eurós szolgáltatási díjat kell előre kifizetnie a cégeknek. Ezután a közvetítővállalkozás a külföldi adataival, erkölcsi bizonyítványával és a 300 ezer euró befizetéséről szóló igazolással felkeresi a bevándorlási hivatalt, az pedig egy hónapon belül kiállítja az engedélyt. A jogszabályok szerint ezek után 45 napjuk van a közvetítőcégeknek arra, hogy lejegyezzék az állampapírt az adósságkezelőnél. A hivatal által közölt adatokból azonban az látszik, hogy 1671 esetben ez nem történt meg. Ez alapján úgy tűnik, hogy a magyar állam 140 milliárd forintnyi forrástól esett el. Összesen nyolc vállalkozás kapott letelepedésikötvény-vásárlásra engedélyt az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottságától; jelenleg öt aktív cég van.

A programot lehetővé tevő törvénymódosítást Rogán Antal fideszes politikus nyújtotta be a parlamentnek, és miniszteri kinevezéséig ő vezette a gazdasági bizottságot is. Többen úgy sejtik, hogy az általa, illetve a miniszterelnöki tanácsadóként emlegetett Habony Árpád által favorizált üzleti körök húznak hasznot az üzletből. Utóbbi esetleges érintettségét az is felveti, hogy kiderült, korábban egy Jonathan Chan nevű hongkongi bankár e-mail-címéről foglaltak le neki egy helikopteres városnéző túrát. Az üzletember neve szerepel az egyik kötvényforgalmazó cég, a Hungary State Special Debt Fund egyik hivatalos dokumentumán, és Rogán Antal őt nevezte meg az egyébként a Kajmán-szigetekre bejegyzett vállalkozás egyik tulajdonosaként is.

A kötvényprogram körüli átláthatatlanságot jól jellemzi, hogy a BMH nem vizsgálja utólag a kötvényvásárlás tényét az adósságkezelőnél. Az ellenőrzés hiányára utal lapunk korábbi információja is, miszerint a program indulása évében, de leginkább a rá következő 2014-es esztendőben előre jegyeztek le kötvényeket a közvetítők, és csak később kötötték a külföldi ügyfelekhez a vásárlásokat. 2015 januárjától ugyanis 250 ezerről 300 ezer euróra emelkedett az állampapír ára, sok közvetítőcég előre lejegyezte a papírokat, mert így extraprofitra tehetett szert. (A 2013-as és 2014-es év esetében a diagramon is jól látható az eltérés.) Hivatalosan azonban nem erősítették meg, hogy az állampapírokat előre lejegyezték volna a cégek.

További érdekességek is megfigyelhetők a BMH adatközlésében. A liechtensteini S&Z Program Ltd. engedélyét a bizottság 2014 szeptemberében visszavonta, ennek ellenére 2016-ban két államkötvényjegyzésre tett ígéretet a cég a bevándorlási hivatalban, és meg is kaphatta rájuk a letelepedési engedélyt.

Kevés az esélye, de az is elképzelhető, hogy a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal rossz adatokat adott ki, bár az írásbeli válasz egyértelműen fogalmaz ezek tekintetében: „Az egyes vállalkozások által lejegyzett államkötvények számáról az érintett vállalkozások az alábbiak szerint nyújtottak tájékoztatást.” Amikor két évvel ezelőtt a kötvény árát 300 ezer euróra emelték, az ÁKK ezt úgy oldotta meg technikailag, hogy egy darab 250 ezer eurós papír helyett hat darab 50 ezer eurós papírt bocsátott ki. A lap ellenőrizte, ez sem okozhatta a két adatközlés közötti eltérést.

Demeter Márta szerint folyamatosan látnak napvilágot újabb visszaélésre utaló jelek a konstrukcióval kapcsolatban. – Az elmúlt években kiderült, hogy mindenféle ellenőrzés nélkül végzik tevékenységüket a letelepedési programban érintett offshore cégek – közölte lapunkkal a képviselő. Demeter Márta úgy véli, át kell világítani a programot, megvizsgálni, ki járt jól az üzlettel, és el kell számoltatni a résztvevőket, mert jól látszik, hogy a Fidesz az állami intézményrendszert saját üzleti céljaira használja. Demeter Márta most, hogy kilépett az MSZP-frakcióból, független képviselőként hamarosan csatlakozik a letelepedési kötvényeket vizsgáló árnyékbizottsághoz, amelyet az LMP, a Jobbik, az Együtt és a Liberálisok hoztak létre.

Szerző: Wiedemann Tamás / mno.hu