75000 lóerővel töri a jeget az oroszok jégtörő hajója, a Yamal
A 23 000 tonnás atomjégtörőhajó 1989 óta zúzza rendületlenül az Északi-tenger jegét, de még mindig kicsattan az erőtől.
A hajó elején cápaszáj festés látható, ami 1994-ben került rá a Yamalra egy humanitárius misszió kedvéért, amitől azt remélték, hogy így majd jobb benyomást tesz a gyerekekre.
Arktyika osztály: A valaha gyártott leghatalmasabb és legnagyobb számban gyártott, duplafalú hajótesttel rendelkező jégtörő-típus. A hajóosztály első és névadó tagja, az Arktyika a Leninhez hasonlóan a leningrádi Balti Hajógyárban készült és 1975-re fejezték be vele a tengeri teszteket. Ez volt az első felszíni hajó, ami elérte a Északi-sarkot.
![](http://a.civilhetes.net/files/2019-06/19/Nuclearicebreakeryamal.jpg)
A Yamal 2001-ben - Forrás: wikipedia
Legnagyobb a videóban látható Yamal
Két OK-900A típusú reaktora termeli a “kifogyhatatlan” energiát. A 2×171 MW hőteljesítményű, 240 t/h gőztermelésű nyomottvizes reaktorokkal akár egy évig is képes kikötés nélkül dolgozni a 178 méter hosszúságú Yamal. A reaktorhoz hideg víz szükséges, így Yamal sosem mehet a Karib-tengerre.
A jeges Északi-tenger az otthona, amíg a klímaváltozás el nem tünteti a jeget. A Földrajzi Északi-sark a lehető legközelebbi pont a Föld forgástengelyének és a felszínének a találkozásánál. A Földrajzi Északi-sark egyben az északi 90°-os szélességi kör. Ebből a pontból bármerre indul az ember, déli irányba fog haladni. Ez a pont a Jeges-tengeren található, mely ezen a ponton 4087 méter mély.
Az oroszok nemrég bocsájtották vízre a szentpétervári Balti Hajógyár dokkjában a 173 méteres Uralt
A kettős merülésű, és ezért a Jeges-tengerbe ömlő szibériai folyók torkolataiban is jól hasznáható univerzális jégtörő folyamatosan haladva képes csaknem 3 méter vastagságú jégmezőn is utat törni. A kutatók szerint a sarkkör rejti a világ feltáratlan olaj- és földgázkészletének 22%-át, ami mintegy 412 milliárd hordónyi olajat jelent. (hajozas.hu)