Az új kódexek egyik fontos célkitűzése az európai összehasonlításban egyébként egyáltalán nem hosszú magyar bírósági eljárások még hatékonyabbá tétele, ami a szakszerű és megalapozott ítélkezést is segíti. Az Európai Bizottság idei felmérése szerint a perek időtartamát tekintve a 28 uniós tagállam közül Magyarország a közigazgatási ügyszakban a második, az összes civilisztikai ügyet tekintve a hatodik - mondta az elnök-helyettes.
A polgári perek időszerűségét szolgálja például, hogy a feleknek már az eljárás elején "ki kell teríteniük a kártyáikat", tisztázniuk kell a per alapjául szolgáló tényeket, és nem maradhatnak rejtve indokaik, érveik sem. A perfelvételi szak lezárását követően a ténybeli és jogi hivatkozásaikat alapvetően már nem változtathatják meg. Emellett a járásbíróságokkal ellentétben, a bonyolultabb ügyekben eljáró törvényszékek előtt kötelező lesz a jogi képviselet.
Az önálló közigazgatási perrendtartás megalkotása mérföldkő a magyar jogtörténetben. Az új kódex - a közigazgatási bírói út kiszélesítésével - egy jóval kiterjedtebb jogvédelmet garantál. Eddig ugyanis a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságok a hatóságok - például adóhatóság, önkormányzat - által hozott határozatok és végzések jogszerűségét vizsgálhatták, január 1-jétől azonban a közigazgatás cselekményei általában lesznek megtámadhatók a bíróság előtt. Új eszközöket is ad a törvény a bíróságoknak azért, hogy ítéleteiket a közigazgatás valóban végrehajtsa. Ilyen például a teljesítési bírság, amely nem csak a közigazgatási szervvel, de annak vezetőjével szemben is kiszabható - ismertette Gyarmathy Judit.
A január 1-jétől induló ügyekben kötelező az elektronikus kapcsolattartás a jogi képviselővel eljáró felek, illetve a gazdálkodó szervezetek számára valamennyi polgári perben és nemperes eljárásban. Így például a végrehajtási ügyekben a végrehajtás elrendelése iránti kérelem csak elektronikus úton terjeszthető elő.
Az új eljárási kódexekre való felkészülés érdekében számos feladatot kellett elvégezni, ilyen elsősorban a bírák felkészítése az új szabályok alkalmazására, továbbá a közigazgatási perrendtartás esetében jelentős szervezeti átalakítások - mondta a bírósági szervezet országos igazgatását végző hivatal elnökhelyettese. 
A bírák számára az egyik legnagyobb kihívás a változó jogszabályi környezet követése. Tavaly összesen csaknem 160 törvény, több mint 500 kormányrendelet és sok ezer alacsonyabb szintű jogszabály született, melyeket a bíróságoknak ismerniük kell. Az új eljárási törvények zökkenőmentes alkalmazására való felkészülés kiemelt feladat, s egyben nagy felelősség a jogállamiság fenntartása érdekében - fejtette ki az elnökhelyettes.
Az ügyfél pedig joggal várja el, hogy a bírót ne csak a pulpitus, hanem a tudása is kiemelje a tárgyalás résztvevői közül - fűzte hozzá Gyarmathy Judit.
Az OBH elnökhelyettese arra is felhívta a figyelmet, hogy a polgári perrendtartás szigorú feltételeket támaszt az eljárás résztvevőivel szemben már a keresetlevél benyújtásától kezdve az egész eljárás során. Egy-egy hiba, hiányosság hetekre megakaszthatja az eljárást, ezért lényeges, hogy előre tájékozódjon, aki jövőre bírósághoz fordul.
Az OBH és a bíróságok szórólapokon, interneten, televízióban, rádióban, nyomtatott és online sajtóban egyaránt igyekeznek a szükséges információkat átadni az új eljárási törvényekkel kapcsolatban a jogkereső közönségnek - mondta Gyarmathy Judit. (MTI)