A fertőzésen átesettek sem feltétlenül vannak biztonságban
A COVID-19 túlélők körében megnövekedett a halálozás kockázata a fertőzést követő 12 hónapban - erre jutottak kutatók.
A koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetek száma globálisan már az 5,2 milliót is meghaladta: csak az Egyesült Államokban 750 ezer halálesetet írnak a SARS-CoV-2 vírus számlájára, míg Magyarországon az elhunytak száma elérte a 35 611-et. A pandémia tényleges áldozatai azonban jóval többen lehetnek - írja a Medical News Today.
Egy új kutatás szerint - amelyet a Frontiers in Medicine című folyóirat is publikált - a 65 év alatti koronavírus-fertőzéssel kórházban ápolt betegek körében 233 százalékkal nagyobb volt a halálozás kockázata a fertőzést követő 12 hónapban, mint azoknál, akik nem kapták el a vírust.
A vizsgálatba bevont, időközben elhunyt egykori betegek közel 80 százaléka azonban nem szív- és érrendszeri vagy légzőszervi problémával küzdött, ahogy arra a kutatók gondoltak (számos tanulmány foglalkozott a SARS-CoV-2 vírus e szervekre gyakorolt hatásával). A szakemberek szerint mindez arra utal, hogy a vírus hosszú távú hatásai - még a fertőzés leküzdése után is - jóval kiterjedtebbek, mint azt gondolnánk és valóban az egész szervezetet érinthetik.
Definiálták a hosszú covidot
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) október elején tette közzé a hosszú COVID hivatalos definícióját. Ami azért jelentős előrelépés, mert noha régóta tudható, hogy a koronavírus-fertőzés egyeseknél hosszú távon elhúzódó tüneteket okoz, ennek az állapotnak eddig nem létezett hivatalos meghatározása - számolt be róla a Healthline.
Noha tudományos berkekben különösen nagy figyelem irányul a koronavírus-fertőzés után hátramaradó, hosszú COVID-dal járó tartós tünetekre és egészségügyi hatásokra, a tanulmány szerzőit a gyógyultak körében később bekövetkező elhalálozás foglalkoztatta - nyilatkozta Arch Mainous, az egyik szerző a Medical News Today-nek. Mint mondta: a koronavírus hatása egyeseknél elég drasztikus lehet ahhoz, hogy a gyógyulást követően általános fizikai vagy pszichológiai traumát, maradandó károsodást okozzon.
Hogyan zajlott a kutatás?
A Floridai Egyetem munkatársai az egyetem egészségügyi rendszerében szereplő, PCR-teszten átesett betegek adatait vizsgálták. Azokat kizárták, akik a tesztelést követő 30 napon belül elhunytak. 2020. január 1. és június 30. között 13 638 koronavírus-fertőzés gyanújával tesztelt felnőttből 424-nek lett pozitív eredménye, közülük 178-an kerültek súlyos állapotba. A kutatók ezeknek a betegeknek az adatait értékelték ki, és állapotukat az első PCR-teszt után 365 napig nyomon követték.
Komoly egészségügyi kockázata van, ha védtelenül - védőoltás nélkül - elkapjuk a koronavírust, akkor is, ha a betegség enyhe lefolyású. Vagy ha kizárólag a kórházi kezelés sikerében bízhatunk, amikor állapotunk súlyosra fordul. A fertőzés következtében fellépő intenzív gyulladás ugyanis a szervezet egészére hatással lehet - hívta fel a figyelmet a COVID-19 okozta megbetegedés lehetséges veszélyeire Mainous.
Nem véletlen, hogy a szakemberek nem győzik hangsúlyozni: a koronavírus-járvány leküzdésének legfontosabb eszköze - a járványügyi intézkedések betartása mellett - a védőoltás. Ami típustól függően különböző mértékben, de egyaránt hatásosan csökkenti a kórházi kezelést igénylő súlyos állapot kialakulását, és az elhalálozás kockázatát. A Johns Hopkins Egyetem legfrissebb adatai szerint világszerte eddig közel 8,2 milliárd dózist adtak be a már engedélyezett vakcinákból.
Amennyiben a fertőzőképessége magasabb, mint a korábbi változatok esetében, de a megbetegítő képessége elmarad azokétól, úgy az új koronavírus omikron variánsa elősegítheti a népesség széles körű immunizálását - véli Rusvai Miklós víruskutató. (Házipatika)