A tudomány pragmatikus, vagyis mindenfajta politikától mentes volta elengedhetetlen. Ha ez a függetlenség, ez az autonómia csak a legapróbb mértékben is megsérül, a következmények beláthatatlanok.

A cikkben szó esik arról, amikor

• Michael Gove, az új britkormány egyik fontos tagja a Brexit szavazás előtt azzal ütötte el az uniós kilépés kockázataira figyelmeztető tudósok felvetéseit, hogy az "embereknek már elegük van a szakértőkből;
• a szélsőjobbos brazil elnök, Jair Bolsonaro kirúgta az ország űrkutatási hivatalának vezetőjét, miután az arról beszélt, hogy Bolsonra megválasztása óta felgyorsult az esőerdők kivágása;
• Törökországban több száz kutatót rúgtak ki az állásunkból, és vádoltak a terrorizmus támogatásával, miután egy békepárti petíciót írtak alá;
• Donald Trump elnöksége alatt ipari lobbistákra cserélték a tudósokat egyes állami tanácsadó tesületekben;
• és ugyanebben a felsorolásban Magyarországról is, ahol a kormány 40 kutatóintézet irányítását vette át a Magyar Tudományos Akadémiától.

A Nature pont arról ír, hogy bár egyre több a súrlódás a politikával, a tudósoknak meg kell találni a hangjukat, és újra ráébreszteni a társadalmat, hogy tudásuk milyen értéket képvisel. A cikk az 1950-es évekkel igyekszik párhuzamot vonni, amikor a nukleáris fegyverek veszélyre figyelmezettet a tudományos közvélemény, és végül az egységes fellépés is hozzájárult a tömegpusztító fegyverek leszereléséhez. A Nature cikke szerint az emberi faj túlélése múlhat azon, hogy sikerül-e tudósoknak felülemelkednie a politikán. /444/

A politikusok többsége fegyverként, vagy rosszabb esetben üzletként tekint a tudományra. Mindkét vélemény téves. Ennél fogva politikusainknak is tisztában kell ezzel lenniük. Amikor pedig a politika eszközévé aljasítja a nép életét könnyíteni célzó tevékenységet, mely nem lehet pénz vagy hatalom kérdése, hiszen haszna minden földi teremtményt egyaránt megillet, a politikus a rendszert kockáztatja, aminek meg nem szolgált kényelmét élvezi. A párthűség pedig ismerten életszínvonal romboló.