A Fideszt legyőzni nem kell félnetek jó lesz, én nem ellenzem
A magyar történelemből talán mindenki emlékszik arra a mondatra , amelyet állítólag János, az esztergomi érsek írt, Bánk bánnak: ”a királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem”.
A vesszőkkel teljesen más értelme lesz a leírt szövegnek. Az összeesküvők úgy értelmezték, hogy támogatja őket a főpap, a merénylet után, azonban az érsek bizonyítani tudta, valójában ellenezte Gertrudis királynő meggyilkolását. Így életben maradt.
A közvélemény kutatások adatait olvasva jutott - hosszú idő után először - eszembe az idézet. Látom a számokat, lényegében minden cégnél a Fidesz vezet magasan, a többiek elfogadottsága pedig annyira el van maradva a legnagyobb kormánypártétól, hogy Orbánnak még a hátát sem látják. A KDNP „népszerűségét” több mint egy évtizede nem mérik, valahol a béka feneke alatt lehetnek. Érdekes lenne, ha a választások közeledtével, a pártok között a nemzeti fővadász gyülekezetét is szerepeltetnék.
A Jobbik és az MSZP évek óta küzd egymással a második helyért, írhatnám azt is a „kihívó” szerepéért, váltakozó sikerrel. Egyik párt sem mondhatja - ha csak a számokat nézzük -, hogy stabil a helyük a Fidesz mögött. A demokratikus ellenzék további pártjai közül a DK és az LMP az, amelyek az 5 százalékos küszöb megugrására esélyesek. A Momentum támogatottsága hullámzik, ennek talán egyik fő oka,- szerintem - hogy a valamikori Fideszhez hasonlóan keresik azt a légüres teret a politikai mezőben, amelybe be tudnának lépni. Ahogyan látom haszonelvűségi és nem értékalapon politizálnak. Talán nem véletlen, az elképzeléseikről esett eddig a legkevesebb szó. Nem sok választó lehet az országban, aki tudja, mit is akar a párt. Persze azon túl, hogy be kívánnak páran jövőre ülni a parlamentbe. Az Együtt és a PM támogatottsága 1-3 százalék közötti, a Fodor- féle liberálisok pedig – mint négy éve - nem látszódnak.
Nagyjából ez a helyzet. A számok alapján - hozzátéve, nyolc hónap hosszú idő - a Fidesz jövőre sajnos simán behúzhatja a választásokat.
Emlékszünk még Kovács László által mondottakra: ”Nem közvélemény kutatást, választást kell nyerni”. Ez természetesen igaz napjainkra is.
A Fidesz az elmúlt több mint hét év alatt szinte minden társadalmi rétegnek adott jó néhány kokit. A szegényebbeknek még kevesebb jut, a tehetősebbek vagyona tovább nőtt. Az egészségügy romokban, az oktatás csődben, az ország gazdaságát az EU tartja lélegeztető gépen. A korrupció soha nem látott mértékű, a családi ezüst magánosítása törvényesítve folyik. Milliárdosok nőttek ki a semmiből, a tudásnak nincs becsülete. A lojalitás, a szervilizmus, Orbán tekintélyének és hatalmának a megkérdőjelezhetetlensége szükséges ahhoz, hogy a rezsim kegyeltje legyen bárki.
Bármerre járok, többnyire elégedetlen, elkeseredett emberekkel találkozom. Elegük van a Fidesz uralkodásából, változást szeretnének, mondják - először szétnézve, nincs e valaki a közelben - általában négyszemközt. A konszolidált ”átkosban” sem volt ekkora a félelem, mint Orbán Magyarországán. A hatalom mindenkit utolér, bárkit elintézhet, ”karakter gyilkolászhat”. A Fidesz mindenkit kézben tart, a hűbéresei mindenütt ott vannak. Fortélyos félelem uralja a ”magyar ugart”.
Egy olyan országban ahol figyelik, mit oszt meg az ember a közösségi oldalon, ahol kicsapják a munkahelyéről azt, aki egy ellenzéki népszavazási kezdeményezést aláír, minden elképzelhető. Nagyvárosokban talán-talán még finomabbak a hatalom módszerei, de a kisebb vidéki településeken, a Fidesz helyei hatalmasságai, a térség fideszes országgyűlési képviselői tartják markukban az embereket. Aki ugrál, aki visszaszól, az mehet a lecsóba. Nem véletlen, hogy a közmunkásokkal a legalantasabb munkát is el tudják végeztetni. Ha nem tetszik, agyő, ugrott az a kis pénz is.
Talán van némi igazság abban, amit gondolok. Az emberek többsége fél a kérdező biztosoktól is, nem tudják, kiknek a kezébe juthatnak, amit mondanak. Ezért a legbiztosabbat választják: a jelenlegi hatalmat támogatják. Abból nagy baj, még nem lehet. Ha eljön az idő, akkor a szavazófülkék magányában,- ha lesz párt amely megszólítsa őket - tudják mit kell tenniük. De nyíltan nem vállalják, hogy a mostani hatalommal szemben megszólaljanak. Baráti beszélgetéseken - hasonszőrűek között - esetleg felvállalják a Fidesz szidását is, de a mai légkörben egyébre a többség nem vállalkozik. Mert ki tudja mit hoz a jövő? Ha ezek megint győznek, nekem és a családomnak ne legyen bajom. Így ki-ki megírja a saját ékezet nélküli levelét, azért még nem veszik a fejét.