Ebben a cikkben az öt legismertebb, tömeges áldozatokkal és jelentős pusztítással járó katasztrófát tekintjük át: a Jangce-völgyi árvíz (1931), a Bengal árvíz (1887–1888), a 2004-es Indian Ocean tsunami, a 1939–1945 közötti időszak több regionális árvíz és aszály összhatása, valamint a Katrina hurrikán (2005). A rangsorolás elsősorban a becsült halálesetek és a gazdasági károk alapján ad hű képet a történtek súlyosságáról, de elismeri, hogy az értékelés sokféle módon értelmezhető.

Jangce-völgyi árvíz (1931), Kína

Forrás: wikipedia

Időpont: 1931
A Jangce folyó óriási árvíze, amely hatalmas területeket öntött el Kelet-Kína jelentős részén.
Halálesetek: becslések szerint 1–4 millió emberáldozat.
Gazdasági és társadalmi hatások: szerteágazó élelmiszer- és gazdasági károk, migráció, humánitárius válság, mezőgazdasági termelés megszűnése és hosszú távú demográfiai hatások.

A becslések a legnagyobb tragédiák közé sorolják, de pontos számok régóta vitatottak, a különböző források eltérő értékeket adnak meg.

Bengal árvíz (1887–1888), Bengal-vidék (ma Banglades és Nyugat-Bengália részei)

Forrás: Alchetron.com

Időpont: 1887–1888
Bengal területén végigsöprő óriási árvíz és kapcsolódó aszályok, amelyek évtizedekre hatottak a mezőgazdaságra és az élelmiszer-kínálatra.
Halálesetek: becslések szerint 9–13 millió ember vesztette életét az árvízhez és az ebből fakadó következményekhez kapcsolódó éhínség és betegségek miatt.
Gazdasági és társadalmi hatások: mezőgazdasági pusztítás, lakosság elvándorlása, társadalmi válság, hosszú távú regionális fejlesztési problémák.

A hosszú idő alatt felhalmozott népességveszteség és a súlyos infrastruktúra-sérülések miatt a Bengal árvíz a történelmi rekordok között kiemelkedő helyet foglal el.

2004-es cunami az Indiai-óceánon

Forrás: wikipedia

Időpont: 2004. december
A Richter-skála szerinti nagy erejű földrengés hatására keletkezett szökőár széthullott az Indiai-óceán partvidékein, több mint 14 országot érintve.
Halálesetek: mintegy 230 ezer ember halt meg.
Gazdasági és társadalmi hatások: rendkívüli szétszabdaltság, lakó- és infrastrukturális pusztítás, hosszú távú humanitárius válság, turizmus és gazdaság gyors és drámai visszaesése a régióban.

Aa modern korban talán a legsúlyosabb és legismertebb tengerparti katasztrófa, amely globális figyelmet keltett a tsunami-észlelések és a gyors humanitárius reagálás fontosságára.

Bengal árvíz után következő időszakok árvízei és aszályai (1939–1945 közötti időszakban)

1939–1945 közötti időszak
Különböző helyeken zajlottak árvíz és aszály kombinációi, amelyek globális időszakokra és élelmezési válságokra hatottak.
Halálesetek és hatások: régiónként változó, összességében jelentős emberi és gazdasági kár.
Ez a pont a globális időszakos és regionális jelenségek összességét foglalja magában, nem egyetlen esemény, hanem több összetevő hatása.

Katrina hurrikán (2005), Egyesült Államok – Gulf Coast

Forrás: wikipedia

Időpont: 2005
Katrina hurrikán megsemmisítő pusztítást végzett New Orleans és a Gulf Coast területein, hosszú ideig tartó árvíz és infrastrukturális összeomlás kíséretében.
Halálesetek: mintegy 1800 ember vesztette életét.
Gazdasági és társadalmi hatások: több tízmilliárd dolláros kár, nagy mértékű kényszerköltözés és újjáépítési költségek, hosszú távú társadalmi és gazdasági kiválóságok megváltozása.

A 2005-ös Katrina az Egyesült Államok történelmének egyik legpusztítóbb hurrikánja volt a modern korban, különösen a városi infrastruktúra és a szociális egyenlőtlenségek tükrében.

Címlapkép: A Katrina hurrikán eléri a Louisiana és Mississippi határát - Forrás: wikipedia