Arra a kérdésre ugyanis, hogy "Te támogatnád, hogy az eurót vezessék be mihamarabb a forint helyett?" a teljes népesség 70 százaléka válaszolt igennel, míg a nemek aránya csupán 30 százalék lett.

A Napi.hu legutóbb 2020. júniusban is készíttetett egy hasonló felmérést, akkor még "csak" 65 százalék a gyors euróvezetést támogató magyarok aránya.

Az euró magyarországi bevezetése örökzöld téma, amely az idei választási kampányban is előkerült. A jelek szerint a negyedik Orbán-kormány (ebben az ügyben várhatóan az ötödik Orbán-kabinet véleménye sem változik majd) és az MNB évek óta hangoztatott álláspontjával szemben a mostani felmérés alapján a magyarok héttizede a mihamarabbi áttérés mellett van.

Régi sztori

A Magyarország által is aláírt európai uniós csatlakozási szerződésből következik, hogy idővel minden tagállamnak be kell vezetnie az egységes európai valutát - az Egyesült Királyság és Dánia kivételével, amelyek a maastrichti szerződés keretében a kívülmaradás lehetőségét választották.

Azokat a tagállamokat, amelyek még nem teljesítették az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket, az Európai Központi Bank (ECB) "eltéréssel rendelkező tagállamoknak" nevezi: ide hét tagállam tartozik: Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország (a svédek szándékosan nem teljesítik a csatlakozás egyik formális feltételét annak érdekében, hogy ne legyenek kötelezhetők a csatlakozásra, mivel a lakosság népszavazáson az ellen foglalt állást).

Az euró jelenleg 25 európai ország pénzneme: 19 uniós tagállam alkotja az eurózónát, 4 törpeállam (Andorra, Monaco, San Marino és a Vatikán) megállapodás alapján használja, míg 2 ország (Koszovó és Montenegró) egyoldalúan vezette be a közös pénzt.

A 2007-ben csatlakozott EU-államok közül Bulgária és az EU legfiatalabb tagállama, a 2013-ban belépett Horvátország 2020-ban jelentette be, hogy 2023-ban szeretnének csatlakozni az eurózónához, ennek érdekében 2020-ban beléptek az ERM2-be.

További részletek a Napi.hu cikkében >>