A nagy MSZP-Fidesz tévévita: Paks lesz a jövő évi választás tétje

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam

A nagy MSZP-Fidesz tévévita: Paks lesz a jövő évi választás tétje

2017. október 13. - 14:08

 

Gulyás Gergely szerint mindegy is, hogy mit mondott, vagy mit nem mondott Soros, a konzultáció a migrációhoz való viszonyról szól. - írja a 24.hu.

24.hu

Az MSZP és a Fidesz frakcióvezetője, Tóth Bertalan és Gulyás Gergely vitázott csütörtök éjjel az RTL Klubon, Baló György műsorában. A kihívó Tóth volt, aki a nyugdíjak és Paks 2 ügyét vetette fel, Gulyás pedig a bevándorlást és a magyar gazdaság helyzetét.

Kerítés

Ha az MSZP kormányoz, lebontják a kerítést? – kérdezte Baló. Tóth azt mondta, a kerítés állni fog a határon, amíg a menekültválság tart, azután megkérdezte Gulyást, mit gondol, örökre kellene maradnia a kerítésnek?

A Fidesz frakcióvezetője szerint, amíg előre lehet látni a történelem folyását, Európának erős migrációval kell számolni, ami ellen csak a kerítés jelent védelmet. Megjegyezte: örül annak, hogy a szocialisták ilyen nagy utat jártak be, ugyanis amikor építeni kezdte a kormány a kerítést, még feleslegesnek mondták.

Soros-terv

Baló arról kérdezte a Fidesz frakcióvezetőjét, látott-e olyan „Soros-tervet”, ami érvényesnek tekinthető. Gulyás azt mondta: elolvasta a sajtóban, amit a 444 Soros-tervként publikált, szerinte ez egy átfogó írás volt, ami minden olyan részt taglalt, amiről szól a nemzeti konzultáció. (Feltehetően erre a cikkre gondolt Gulyás, de ez finoman szólva sincs összhangban a konzultációval.)

Tóth értelmezhetetlennek gondolja, hogy a Fidesz „elbíbelődik mindenféle újságcikkekkel”, miközben a kormánypárt által delegált Navracsics Tibor, aki frakcióvezetőként Gulyás elődje is volt, azt mondta, hogy az Európai Bizottságban nem foglalkoznak ilyen tervvel.

Nem értem, hogy egy ilyen írás alapján miért kell tízmilliárdokat baráti médiavállalkozásoknak eljuttatni

– vetette fel Tóth a nemzeti konzultáció kampányára utalva, hozzátéve: a Fidesz húszezer ember bevándorlását segítette a letelepedési kötvényekkel. Meg is kérdezte Gulyástól: Magyarország mely településein élnek most azok, akik megvásárolták a letelepedési kötvényt?

Gulyás azt mondta, valószínűleg nem Magyarország településein élnek a kötvényesek, mert az Európai Unióban kaptak letelepedési kötvényt, de szerinte a törvény mindegyikük esetében nemzetbiztonsági vizsgálatot ír elő, és ez nem ugyanaz, mint amikor valakik a nyitott határon átlépve jönnek Európába.

Semmilyen oroszországi bűnöző nem juthatott be

 – ironizált Tóth arra utalva, hogy volt olyan jogerős elítélt, aki egy karibi szigeten kiállított erkölcsi bizonyítvánnyal jutott kötvényhez.

Baló felvetette: Soros György álláspontja 2015-höz képest már tavaly radikálisan megváltozott, akkori írásában egészen más van, mint amit a konzultációban felrónak neki, és ilyen alapon számtalan politikust meg lehetne nevezni, akinek a véleménye fontos ügyekben változott. Gulyás erre azt mondta:

Még ezt is elfogadom, csak az alapkérdés nem az, hogy Soros György aktuális álláspontja szerint egymillió vagy 300 ezer embert kell befogadni,

hanem hogy mi a migrációhoz való viszony, és Európában ez ma a legfontosabb vitatéma a választási kampányokban.

Nyugdíj

Arra a kérdésre, hogy mi a gond a nyugdíjasok helyzetével, Tóth azt mondta: nagy a szórás a nyugdíjak mértékében, sok ember él minimumnyugdíjból, aminek az összege nagyon rég nem változott. Eközben a Fidesz megszüntette a felső korlátot. Az MSZP-frakcióvezető szerint a minimumnyugdíjat emelni kell, mert ettől függ sok szociális ellátás, és igazságtalannak nevezte, hogy mindenki azonos mértékű emelést kap, holott az alacsonyabb nyugdíjakat nagyobb mértékben kellene emelni.

Gulyás úgy reagált, hogy 2010 óta értékén felül emelték a nyugdíjakat. Szerinte alkotmánybírósági döntés miatt nem lehet differenciáltan emelni a nyugdíjakat, a fix összegű Erzsébet-utalványt vagy a nyugdíjprémiumot viszont olyan eszköznek gondolja, ami a kevesebb nyugdíjjal rendelkezőnek relatíve többet ad.

Az MSZP frakcióvezetője felvetette, hogy a nyugdíjprémium lehetőségét még a szocialisták szavazták meg, erre vitapartnere úgy vágott vissza, hogy 8 évnyi szocialista kormányzás alatt nem volt olyan év, amikor a költségvetés egyensúlyban lett volna, márpedig ez a kifizetés feltétele. Tóth arról is beszélt, hogy visszahoznák a 13. havi nyugdíjat, mire Gulyás azt rótta fel, hogy szocialista kormányzás alatt vették el.

Szociális kiadások

Gulyás szerint nem igaz, hogy óriási pénzeket vontak ki az oktatásból és az egészségügyből, azzal érvelt, hogy 2010 óta 150 százalékkal keres többet egy szakorvos, és folyamatos az ápolók bérfelzárkóztatása.

Tóth azt mondta, akkor nem érti, miért hagyta el több százezer ember az országot, miért kell több mint száz körzetben helyettesíteni a háziorvosokat. A gazdasági növekedést a versenyképességünk nem követi, az állami bürokrácia inkább nőtt, mint csökkent, hátráltató tényező a korrupció, a Fidesz által államilag szervezett maffiahálózat. Minden intézkedésükben annak adnak többet, akiknek már amúgy is jól megy, a gázárcsökkentés 60-80 százaléka is a legnagyobb fogyasztó 20 százaléknál csapódott le. A mai fiatalok 40 százaléka tervezi, hogy elmegy az országból – vetette a Fidesz szemére a szocialista politikus.

Gulyás erre azt mondta: tavaly többen jöttek Magyarországra, mint amennyien kivándoroltak, a visszavándorlásnak és a határon túli magyar területekről való bevándorlásnak köszönhetően. Szerinte amikor beléptünk az EU-ba, tudtuk, hogy olyan versenybe szállunk be, amiben bárkinek lehetősége van kimenni külföldre. Azt mondta: egy 8 éve dolgozó szakorvos már nem 300 ezer forintot keres, mint 2010-ben, hanem 650-et, persze Svédországban meg 2 milliót, de azt nem ezen a kormányon kellene számon kérni.

Gyűlölködés

Az MSZP politikusa felvetette, hogy van olyan kutatás, ami szerint a kivándorlást tervezők negyede kifejezetten a politikai légkör, az „urambátyám rendszer”, a kirekesztés és a gyűlöletkampány miatt hagyná itt az országot. Megkérdezte Gulyást, milyen felelősséget érez ebben.

Gulyás azt mondta, ha van is ebben felelősségük, az távolról sem kizárólagos, a szocialistáké pedig lényegesen nagyobb, például a közélet stílusának eldurvulása nem választható el Gyurcsány Ferenc kormányzásától.

Felrótta az ellenzéknek, hogy Orbán Viktort Rákosihoz és Ceausescuhoz hasonlítják,

és utána idejönnek és azt mondják, hogy durva a közélet és a fiatalok el akarnak menni?

Paksi bővítés

Tóth szerint az egyetlen módja, hogy a magyar választópolgárok dönthessenek a paksi atomerőmű-beruházásról, hogy felmondják a megállapodást, mert nemzetközi szerződésről nem lehet népszavazást tartani. Márpedig a bővítést szerinte egy 1966-ban a Magyar Népköztársaság és Szovjetunió közti megállapodás alapozza meg, ennek talaján jött létre a titkos paktum. Széles körű társadalmi vita után a választókra bíznák, hogy ebben a több évtizedre meghatározó kérdésben dönthessenek.

Gulyás erre azt mondta: 2014 januárjában szándéknyilatkozatot kötöttek az erőmű-építésről,

a választópolgárok pedig döntöttek erről azzal, hogy megválasztották a Fideszt.

Szerinte azért is jó energiaforrás az atomerőmű, mert bizonytalanság van a jövőbeli energiaárak kapcsán. Tóth erre le is csapott, visszakérdezve, hogy ilyen bizonytalanság közepette döntenek hatezermilliárd forintnyi beruházásról? Végül abban maradtak, hogy a jövő évi választásnak is tétjévé teszik az atomerőmű-beruházást.

 

24.hu


;