Ennek elsődleges oka a koronavírus-járvány, de azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az ellenzék új taktikája is szerepet játszik a korai rajtban. Különlegessé mégis az teszi a mostani helyzetet, hogy a kormánynak egyszerre kéne válságot kezelnie és ígérgetnie. A kettő egyszerre elég abszurd választásnak tűnik, de Orbán Viktort ismerve ez is egy létező forgatókönyv a kormány számára.

A Fidesz jól tudja, alapvetően a fiatalokon és a nyugdíjasokon múlik, hogy meg tudja-e tartani a hatalmát 2022 tavaszán. Mindkét választói csoport számára ígért már valami nagyot a kormány, hiszen előbbieknek adókedvezményt, utóbbiaknak 13. havi nyugdíjat nyújtana. Nem szokatlan választási kampányokban nagy volumenű ígéretekkel bombázni a különböző társadalmi csoportokat, de szokatlan közel másfél évvel a voksolás előtt kijátszani ezeket a lapokat. A legegyértelműbb magyarázat erre az, hogy a koronavírus-járvány minden eddigi szabályt felülírt, ezért a Fidesz most ezekkel az ígéretekkel válaszol a járvány következtében elszenvedett népszerűségvesztésére.

Ha tele lenne az államkassza, nem is találnánk semmi különöset ebben az ígérgetésben, ám a járvány miatti gazdasági krízis kellős közepén meglehetősen furcsán hangzik két olyan ígéret, melyek egyrészt csökkentik a bevételeket, másrészt komoly kiadással járnak mind rövid- mind hosszútávon. A Fideszről tudjuk, hogy folyamatosan szondázza a közhangulatot, ezért különösen nagy hangsúlyt kapnak ezek a pozitív üzeneteknek szánt bejelentések. Az a tény ugyanis, hogy az Orbán-kormány nem megszorít ilyen helyzetekben, hanem inkább a kiadásait szaporítja, amivel azt sugallja, hogy nincs is olyan nagy baj a gazdasággal, ugyanakkor elhiteti sok szavazóval, hogy a visszaesés átmeneti, az idén már komoly gazdasági növekedéssel számolhatunk.

A számok azonban mást mutatnak: Egyrészt a GDP arányos államadósság tavalyi rendkívüli felfutása azt mutatja, hogy a most megígért juttatásokat főként hitelekből finanszírozná a kormány, másrészt egyáltalán nem biztos, hogy a járvány kedvezőtlen gazdasági hatásait rövid távon fel tudják majd számolni. Orbán Viktornak és csapatának most tehát semmi sem drága, így ha elővágásokkal próbálja meggyőzni a választókat arról, hogy a magyar költségvetés stabil, akkor politikai tőkét kovácsolhat abból, hogy a nehézségek ellenére is erősnek mutatja az ország pénzügyi helyzetét.

A plusz egyhavi nyugdíj fedezete jelenleg sem látszik az államkasszában, ugyanakkor még messze nem tudjuk, meddig tartanak a járvány miatti gazdasági nehézségek.

Mindezt azonban sokkal inkább a vágyakra, mint a tényekre alapozva teszi. Jó dolog, hogy a 25 év alattiak jövedelemadó-mentességet kapnának, de ez a lépés valószínűleg egy korábbi döntés előrehozott bejelentése. Amikor ugyanis a Fidesz látva, hogy a népszerűsége egyre csökken a fiatalabb generációk körében, akkor a legegyszerűbb módszerhez nyúlt, és kedvezmények bejelentésével igyekszik megnyerni magának azokat a 30 év alattiakat, akiket elborzaszt a kormány politikájának arroganciája és nyugatellenessége. Ha továbbra is gazdasági fellendülés jellemezné az országot, ennek a lépésnek lenne létalapja, ám most minden bizonytalan, nem lehet tudni, hogy a beígért jövedelemadó-mentesség hosszú távon tartható lesz-e.

A 13. havi nyugdíjak „visszaépítése” viszont ennél is felelőtlenebb ígéret, hiszen ez jóval nagyobb terhet jelent az államkasszának, mint a fiataloknak szánt kedvezmény, ami mintegy 130-150 milliárd forint kiesést jelent az államkasszának. Jó tudjuk, hogy a nyugdíjak elértéktelenedése komoly probléma, ám ezt sokkal könnyebben lehetne orvosolni, ha legalább az infláció mértékével arányosan emelnék ezeknek a juttatásoknak az összegét. A 13. havi nyugdíj azonban jobban kommunikálható, vagyis nagyobbat szól egy kampányban, mint egy arányos, pár ezer forintra rúgó emelés a havai kifizetéseknél. A plusz egyhavi nyugdíj fedezete jelenleg sem látszik az államkasszában, ugyanakkor még messze nem tudjuk, meddig tartanak a járvány miatti gazdasági nehézségek.

A másik oldalon is beindult a kampány, aminek legfőbb oka, hogy az ellenzék minél előbb el akarja indítani az előválasztási kampányokat. Ez egy különös helyzet, hiszen az önkormányzati budapesti előválasztásokon kívül ilyennel még nem találkoztak a magyar polgárok. Kérdés, hogy a korai kampányindítások mennyire aktivizálják majd a választókat, és nem fulladnak-e ki mind a kormány, mind az ellenzék oldalán attól, hogy ilyen hosszan tartanak. Egy azonban biztos: a kampányok fő témái a járványhelyzet, annak kezelése, valamint a gazdasági visszaesés hatásai lesznek. Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „Ha békéről tárgyalsz, ne azt bámuld, hogy milyen színű mokaszint az ellenséges törzs főnöke, mert így biztos rossz egyezséget kötsz vele.”

Szegedi Kattintós