A lelkesen osztogatott pénzbírságok és a Parlamentből való kitiltások nyilván a házelnöki hivatal tekintélyével való módszeres visszaélés, mégis hogy ez itthon megszokott, az csupán az előző rendszerek beidegződés szintjén őrzött maradványa.

Ugyanakkor mégsem beszélhetünk arról, hogy Kövér László öntudatlanul gyakorolná becsületsértéssel is felérő kioktató modorát. Ismerve a fideszes politikus múltját ez nagyon is beleillik Kövér tanult és tudatos viselkedésébe. Nem is lehet ez másképpen az MSZMP egykori tagja, a Központi Bizottsághoz tartozó társadalompolitikai intézet munkatársa, és a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa (MISZOT) alelnöke esetében.

Valamiért azonban az egykori lelkes MSZMP tagok – érezve, hogy egy esetleges elszámoltatás során kínos helyzetbe kerülhetnek, gyorsan besoroltak egy akkor magát reformernek kikiáltó párt soraiba és ezzel nemcsak a kínos kérdéseket, de a zsírosnak mondható pozícióikat is megőrizhették.

Ennek a bevált módszertannak lehetünk ma lassan hetedik éve tanúi. Az egykori reformerek, a régen megszokott taktikát játsszák meg ezúttal nemzeti keresztény köntösben.

Bárhogy is, a strasbourgi bíróság nem osztja a magyar nép birka türelmét és büszkén viselt alárendeltségéből sem kér.

Ezúttal nem csupán arról van szó, hogy Kövér tahósággal álcázva próbálta ellehetetleníteni pártja politikai ellenfeleit, hanem emberi jogokat is sértett. Így lehet, hogy az ügyben illetékes bíróság vagyoni kárnak találta kirótt pénzbüntetéseket, továbbá 12000 eurós költségtérítést ítélt meg a jogtalanul megbüntetett politikusoknak.

Ebbe a magyar állam – helyesebben a Fidesz – nem nyugodhatott bele, fellebbezést nyújtott be az elsőfokú ítélet ellen. Ahelyett, hogy elsunnyogták volna a dolgot és beérték volna egy jóízű „Sorosozással”, mely esetben másodszorra legalábbis egy ideig biztosan elkerülték volna az újabb pofára esést.

Kövér László így válik a Fidesz kormány ikonjává. Köpönyegforgatás, kioktató modor, és mellé az emberi jogok semmibevétele.