h i r d e t é s

A Policy Agenda választási statisztikája: három részre szakadt az ország

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

A Policy Agenda választási statisztikája: három részre szakadt az ország

2017. május 23. - 15:19

A fővárosban és a nagyobb megyei jogú városokban, a középvárosokban, illetve a kisebb településeken teljesen máshogy rezonált az ellenzékre és a Fideszre a választói réteg - jelentette ki lapunknak Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezető elemzőjét az időközi választások eredményeit elemezve. - írja a nepszava.hu.

Forrás: pixabay.com

A kormánypárt ugyanis az országos felmérések szerint ugyan az utóbbi hónapokban visszaesett, vasárnap Gyulán mégis meg tudta ismételni a 2014-es helyi eredményét.

A Fidesz-KDNP jelöltje majdnem ugyanannyi szavazatot kapott, 549-et, mint pártja 2014-ben ebben a körzetben, ráadásul százalékban mérve ez nagyobb arányú győzelem, mint legutóbb.

A baloldal által is támogatott civil jelölt pedig csaknem 4 százalékponttal kapott többet, mint a baloldal és a civil szervezet együttesen 2014-ben (miközben a részvétel meglepően magas volt egy időközihez képest).

Ugyanakkor a Fidesz hiába áll rosszabbul 2014 őszéhez viszonyítva, ez csak Zuglóban és Józsefvárosban látszott, míg vidéken jóformán semmi sem változott.

Még 2014-ben, amikor kétharmadot szereztek Orbán Viktorék, akkor is szinte döntetlen volt a Fidesz-KDNP és a baloldali összefogás közötti verseny a nagyobb városokban. Eközben a 20 ezer fő alatti településekben már 45 százalékot szerzett a Fidesz, míg a baloldali lista csupán 23 százalékot, ami hatalmas a különbség

 - vélekedett a szakértő, hozzátéve: Budapesten, mintha zárulna az olló, sőt meg is fordulhatott a verseny az ellenzék-kormány párharcban az ellenzék javára.

Ám a kistelepüléseken érezhetően nem történt ilyesmi.

Ráadásul olyan hagyományosan jobboldali kötődésű városokban, mint Debrecenben sem történt elmozdulás.

A politológus szerint tehát nem csökkent a Fidesz támogatottsága, inkább stagnál, méghozzá azért, mert hiába vesztenek szavazatokat a modernizációs centrumokban, azokat visszaszerzik a kistelepüléseken.

Van ugyanakkor mit visszaszereznie Orbánéknak, hiszen április végén egy budapesti „modernizációs centrumban”, Zuglóban majdnem kétszer annyi szavazatot kapott a baloldal jelöltje, mint a fideszes.

Az eredmény azért is volt meglepő, mert 2014-ben még nagyon kiélezett volt a verseny, hét szavazat volt a különbség a baloldal és a Fidesz között ebben a körzetben, április végén viszont majdnem 400 szavazattal elhúzott a DK-MSZP-Párbeszéd közös jelöltje a Fidesz-KDNP-től.

Egy másik budapesti helyszín, Józsefváros pedig hiába majdnem egy évtizede Kocsis Máté felségterülete, 640 helyett csak 424 szavazatot kapott a kormányoldal.

Függetlenül a versenytársak szereplésétől látható, hogy a fővárosban a Fidesz elvesztette a szavazótábora harmadát.

Ezzel szemben Debrecenben Orbánék nemhogy stabilizálni tudták előnyüket, hanem nagyobb arányú győzelmet tudtak szerezni most.

Ugyan valamivel kevesebb szavazatot kaptak, de nagyjából sikerült elvinniük a táborukat az urnákhoz.

Mivel azonban egyetlen önkormányzati körzetben lévő időközi választásról van szó, nem lehet az országos viszonyokra vonatkoztatni, ám érdemes megnézni, hogy a 2014-es adatokhoz képest hogy alakultak át az erőviszonyok.

Kósa Lajos birodalmában is kiderült: a baloldal számára könnyen vezethet kudarchoz a külön indulás.

Az MSZP-nek még az 5 százalékot sem sikerült elérnie, a DK örülhetett kicsit, hiszen a legerősebb jelöltje Gyurcsány Ferencéknek volt, a maga 10 százalékával, az LMP-t, pedig az Együtt is megelőzte.

nepszava.hu