A rágcsálóirtók az ember hasznos útitársai lettek

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

A rágcsálóirtók az ember hasznos útitársai lettek

2017. június 30. - 18:14

 

Vannak macska- és kutyapárti emberek, de azt kevesen vitatják, hogy ennek a két társállatnak a viselkedése, legfőképpen emberhez fűződő viszonya távolabb nem is állhatna egymástól. - írja az mno.hu.

Forrás: mno.hu

A kutyák (látszólag) sokkal inkább kötődnek az emberhez, a macskák elkóborolnak, ha tehetik, és legföljebb az etetés kedvéért térnek időnként haza.

Késhegyre menő vitákat folytatnak a laikusok a különbségek magyarázatáról, pedig ha a tudományos eredményeket nézzük, semmi meglepő nincs bennük.

A kutya farkasőse társas állat volt, és sokkal régebben kezdődött a háziasítása. A macska őse magányosan élő ragadozó volt, és később kezdtük domesztikálni. Magyarán vadabb volt, és vadabb is maradt.

Tudományos szempontból mindig érdekes a háziasítás története, hiszen ez alapján sokat tudhatunk meg arról, hogy a jelentősen megváltozott környezet hogyan hat az állat viselkedésére, testfelépítésére.

Ám a macskák háziasítása még manapság is sok rejtélyt hordoz.

Az utóbbi években több, egymásnak ellentmondó felfedezést publikáltak arról, hol és mikor domesztikálta az ember a vadmacskát. (Ez az állat nem azonos a nálunk is élő mai vadmacskával, mindössze egy vadon élő macskafajról van szó.)

Most a Nature Ecology & Evolution szaklapban publikálták a régészeti feltárások alkalmával talált macskamaradványok eddigi legátfogóbb DNS-elemzését, amely sok új információval szolgált.

  • A Live Science szerint a régészek sokáig úgy hitték, hogy a macskát Egyiptomban háziasították nagyjából négyezer évvel ezelőtt.

Ez kézenfekvőnek látszott, hiszen macskák gyakran feltűnnek ókori egyiptomi falfestményeken, szobrokon, sőt sokukat mumifikálták is.

Forrás: erdekesvilag.hu
  • De aztán 2004-ben előkerült Ciprusról egy 9500 éves sír, amelyben a halott mellé egy macskát is temettek (amely minden bizonnyal házi macska lehetett), sőt 2013-ban 5300 éves házimacska-maradványokat találtak Kínában.

Ezekből nyilvánvalóvá vált, hogy nem Egyiptomban fogadta be az ember maga mellé a macskát először. Ugyanakkor nem derült ki, hogy a leletek összefüggenek-e (tehát a korábban máshol domesztikált macska utódai jutottak el a világ másik végére is), vagy egymástól függetlenül háziasított vadmacskák leszármazási vonalait jelentik.

Claudio Ottoni, a belga Leuveni Katolikus Egyetem paleogenetikusa és munkatársai most számos ősi macskamaradványból vontak ki sikeresen DNS-t.

A géneket összehasonlítva meg akarták határozni a családfájukat és azt, hogy a házi macska mikor alakulhatott ki a vadmacskából.

Mivel pusztán ránézésre a csontjaik alapján gyakorlatilag lehetetlenség elkülöníteni a házi macskát és a vadmacska öt ismert alfaját, mindenképpen szükség volt a genetikai elemzésre.

  • Összesen kétszáz, Afrikában, Európában és a Közel-Keleten talált macskalelet csontjaiból, fogaiból, szőréből vettek DNS-mintát.

A saját maguk által fejlesztett módszerek segítségével az igen roncsolódott genetikai anyagból is sikerült annyi információt nyerni, amennyi elég volt az alfaji szintű meghatározáshoz. Macskamúmiákból nem vehettek mintákat a vizsgálathoz, mert az túl nagy roncsolással járt volna.

Úgy látszik az eredmények alapján, hogy esetleg két, egymástól kezdetben független leszármazási vonalon fejlődhettek a mai házi macskák ősei.

  • Az egyik leszármazási vonal nagyjából tízezer évvel ezelőtt a mai Törökországhoz tartozó Anatóliában tűnt föl (ez a vadmacska Felis silvestris lybica nevű alfaja).
  • Ezután Krisztus előtt 4400-ra jutott el a mai Bulgária, illetve Kr. e. 3200-ra Románia területére.

Ez egy szárazföldi, repülni képtelen állathoz képest meglehetősen gyors terjedésnek számít, így az archeológusok úgy vélik, főként nem saját lábán, hanem hajókon, az ember segítségével utaztak a macskák.

  • A másik leszármazási vonal a már jól ismert egyiptomi, ahol a vadmacska afrikai alfaját domesztikálták.

Innen a háziasított cicák a Kr. e. I. évezred folyamán terjedtek el a mediterrán térségben ugyancsak a hajósok közvetítésével. Hogy miért tűrték meg a matrózok a macskát a hajók fedélzetén, viszonylag egyértelmű: rágcsálóirtónak.

Az egerek és a patkányok nemcsak a rakományt dézsmálták folyamatosan a hajókon, de a járványok terjesztésében is közreműködtek.

A macska eredményesen tizedelte őket, ezzel nagy szolgálatot téve háziurainak.

Amint a hajókon érkező macskák partot értek, párzani kezdtek a helyi macskákkal – háziasítottakkal és vadakkal egyaránt –, így megjelentek a hibrid (több alfaj keveredéséből született) cicák.

Forrás: erdekesvilag.hu

Hogy a tengeri kereskedelem milyen hatékonyan volt képes terjeszteni a macskák vérvonalait, arra bizonyítékként szolgál az az egyiptomi macskalelet, amelyet a Balti-tenger partján alapított Ralswiek viking kereskedelmi állomás közelében találtak.

  • Ám azt még mindig nem tudjuk – vallják be a mostani kutatás vezetői –, hogy a modern házi macskák melyik vérvonalból, az egyiptomiból vagy az anatóliaiból (esetleg a kettő hibridizációjából) származnak-e.

Arra is rávilágítottak a genetikai vizsgálatok, hogy a XIII. századig a háziasított macskák is csíkosak voltak kivétel nélkül, csakúgy, mint vad rokonaik.

Forrás: erdekesvilag.hu

Ekkor a középkori Közel-Keleten jelent meg először a foltos színvariáció, amely az ember melletti életmód és az irányított szelekció következménye lehet.

Hasonló történt a Dmitrij Beljaev által megszelídített rókák esetében. A sok évig zajló híres szovjet háziasítási kísérlet során rókákat szelektáltak szelídségük alapján, s – noha ez nem volt a szelekció célja – a rókák egyre szelídebb nemzedékei egyre foltosabbak lettek.

Hogy a macska háziasítását követő évezredek során nem változott jelentősen az állatok bundamintázata, az arra utal, hogy addig az ember nem sok hatást gyakorolt a macska evolúciójára. A lakott területeken élő állatok vadásztak, párzottak csakúgy, mint az embertől függetlenül élő társaik.

A modern, tudatosan tenyésztett macskafajták legtöbbje pedig csak a XIX. században jelent meg. Ez az állat már a kezdetektől hasznos volt, vagyis nem volt min változtatni.

mno.hu



h i r d e t é s


;