Soha nem tudhatnánk meg, ki mennyit adott stadionépítésre, ha az Országgyűlés elfogadja az adózás rendjéről szóló törvény most benyújtottmódosítóját. A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által jegyzett javaslat szerint adótitoknak minősülnének az adókedvezmények és jóváírások, illetve azok a támogatások és felajánlások, amelyeket az adózók nyújtanak egy a kormány által meghatározott célra. Itt titkos lehet tehát az is, ki ajánlott fel és mennyit, illetve hogy ki mekkora adókedvezményben részesült.

Az adókedvezmények titkosítása különösen fontos lehet például azoknál a megállapodásoknál, amelyeket – jellemzően nagy cégek – kötnek az adóhivatallal. Ezek alapján a társaság nem köteles például a törvényben meghatározott, 500 milliós adóalap fölött 19 százalékos társasági adót, beéri a NAV kevesebbel is. Maguk a megállapodások persze most is titkosak.

Ami pedig a felajánlásokat és támogatásokat illeti: a cég mostantól nem lesz köteles beszámolni arról, hogy egy adott célra, például a látványsportok támogatására mennyit „tesz félre” az adójából. Méghozzá már ebben az adóévben is, hiszen a törvény a kihirdetése utáni ötödik napon már hatályba lép.

Nem lesz továbbra sem adótitok az, hogy ki mennyi támogatást kapott ebből – más kérdés, hogy a tao-kedvezmény rendszere nem az NGM, hanem az Emmi felügyelete alá tartozik, és már most is csak egy éves összesített mértéket köteles közölni, a részletes bontást nem. Ez egyébként a jövőben sem változik.

A javaslat indoklása egyszerű: mivel ezek a pénzek kikerülnek az államháztartás köréből, egyben – ahogy az Magyar Nemzeti Bank esetében igyekeztek törvényesen is bebetonozni – „elveszíti közpénz jellegét”.

A támogatások esetében ugyanakkor megjegyzik: a cégeknél az éves beszámolóban így is fel kell tüntetni, összesen mennyi adókedvezményt vagy jóváírást vettek igénybe, vagyis ez most is nyilvánosan elérhető adat.

hvg.hu