A köztársasági elnök a debreceni Kratochvil Károly katonai középiskolában vendégszerepelt, ahol előadást tartott a klímaváltozásról. Az MTI fotóval összekapcsolt beszámolót adott a szereplésről, amely szerint Áder felhívta a diákok, azaz jövőbeli katonák figyelmét, hogy a következő években a határvédelem az eddiginél nagyobb terhet jelent majd nekik.

Mindemellett kijelentette, hogy

az a migráció, amit eddig Európában láttunk, nagyságrendekkel kisebb annál, mint ami várható.

Ahogy elmondta a klímaváltozás hozhat majd olyan migrációs nyomást, amely során 400-500 millió ember indulhat útnak.

Nemcsak a migrációs veszélyekkel kell majd a mostani diákoknak szembenézniük, jelentette ki, hanem az aszálytüzek, árvizek, egészségügyi járványok esetén felépülő karanténok és a rend biztosításával összefüggő feladatok ellátásával is.

A határvédelem a következő években a korábbinál nagyobb terhet jelent majd a katonáknak - hangsúlyozta a köztársasági elnök pénteken a debreceni Kratochvil Károly katonai középiskola diákjainak tartott előadásán. 

Áder János köztársasági elnök (b) a klímaváltozásról tart előadást a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium diákjainak Debrecenben 2018. szeptember 21-én. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A rendhagyó tanóra elején az államfő beszélt a nyári erdőtüzekről, hatalmas árvizekről a világ különböző pontjain, s kiemelte, hogy Magyarországon a nyáron 33 napon keresztül folyamatos volt a hőhullám, amire korábban nem volt példa. 

Az okok között megemlítette a népességnövekedést: amíg az első világháború után 2 milliárd volt a Föld népessége, ma 7,7 milliárd, 2050-re pedig eléri a 10 milliárdot. Külön szembetűnő a városi népesség növekedése:

1950-ben nyolc 5 milliót meghaladó népességű nagyváros volt a világon, 2015-ben már 48, köztük 10-20 milliós gigapoliszokkal

- fűzte hozzá, megjegyezve, hogy ezzel együtt nőtt a fogyasztás, az energiafelhasználás, a károsanyag-kibocsátás.

Drámainak nevezte a szén-dioxid-szint emelkedését, ami összefügg a földfelszíni hőmérséklet-növekedéssel, utóbbi - mint megjegyezte -, ha 2 Celsius fokkal emelkedik, annak drámai következményei lesznek.

Szemléltetésül felidézte: hárommillió évvel ezelőtt fordult elő, hogy a hőmérséklet 3 fokkal haladta meg a jelenlegit, s akkor - a legóvatosabb becslések szerint - 9 méterrel nőtt a tengerek vízszintje.

Beszélt arról is, hogy a népességnövekedést kétszeresen haladta meg a vízfelhasználás növekedése, miközben az édesvizek mennyisége ugyanannyi. A vízhiány 2050-re 40 százalékos lesz ahhoz képest, amennyire szükség lenne, "ebből súlyos konfliktusok származhatnak".

Áder János közlése szerint gyakoribbá válnak az áradások és az aszályok a világban, felgyorsul a víz körforgása (a hidrológiai ciklus), romlik az élelmiszer-termelés biztonsága, felgyorsul a tengerek savasodása; a jégtakaró olvadásával emelkedik a tengerszint, s mindezek következtében erősödnek a társadalmi konfliktusok.

Utóbbira példaként említette a szíriai háborút, amit 3 éves aszály előzött meg, hozzájárulva a tömeges migrációhoz.

Az államfő szavai szerint a klímaváltozás veszélyezteti a stabilitást, növekednek a természeti katasztrófák okozta károk, az egészségügyi kockázatok: légszennyezés, vízszennyezés, termőtalaj pusztulása.

A megoldások között sorolta fel a köztárasági elnök a "körforgásos gazdaság" térnyerését, ami azt jelenti, hogy amit eddig hulladékként kezeltek, arra újrahasznosítható erőforrásként kell tekinteni. Ennek során előadásában számos ígéretes magyar találmányt is megemlített.

Áder János a rendhagyó tanórán - amelyen a debreceni katonai középiskola csehországi testvérintézményének diákküldöttei is részt vettek - kérdésre válaszolva "óriási felelőtlenségnek" nevezte, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a fosszilis energia (szén, olaj) kitermelésének javára lazították a környezetvédelmi előírásokat.

Ezzel összefüggésben megjegyezte: "nem biztos, hogy aki a legnagyobb kárt okozta, az lesz a legnagyobb elszenvedője, de (az intézkedések) társadalmi kárát meg kell fizetnie mindenkinek".

Ugyanakkor "nem reménytelen" a helyzet: 2016 volt az első év, amikor a megújuló energiába már többet fektettek, mint a fosszilisba, s ez a tendencia azóta is folytatódik

- mondta Áder János Debrecenben, a Klímaforradalom - kihívások és megoldások címmel tartott előadásán. 

magyarnarancs.hu/MTI