A Kéretlen Figyelem Debreceni Nők Közéleti Egyesülete és a Segíts a rászorulókon facebook csoport, a hónap utolsó vasárnapján - ahogyan már kilencedik éve teszi- ismét vendégségbe hívta a nehéz sorsú debrecenieket. Az ingyenes ételosztáson egy tál meleg ebéddel, friss kenyérrel és péksüteménnyel vártunk minden rászorulót. A gyermekeknek mesés könyvekkel kedveskedtünk. Nagy örömmel lapozgatták a köteteket, többségük családjában nem mindennapos vendég a könyv.

A sor most is hosszú volt, mint ahogyan sajnos már megszokhattuk. Már jóval az ételosztás kezdete előtt sokan sorakoztak, várva a meleg ételt. Szerencsére az időjárás kegyes volt hozzánk, a szél kellemetlen volt, de még a nap is előbújt. Az emberek tudják, az évek sorén még nem maradt el ételosztás, még a legcudarabb időben is számíthattak ránk.

Kisnyugdíjasok, utcán élők, gyermekes családok. Többségük már visszatérő vendég. Miközben a sorban várakoztak sokan panaszkodtak arra, hogy alacsony a nyugdíj, hónap végére már gyógyszerre sem telik. De mindig vannak új vendégeink is, sajnos az éhség nagy úr. Egyre többen kerülnek a városunkban is kilátástalan élethelyzetbe, amikor segítség nélkül nem találnak kiutat. A mi segítségünk ugyan csak egy csepp a tengerben, de a nélkülöző embertársaink számára sokat jelent. Egy olyan hétvégi napot, amikor jól tudnak lakni. És ez napjainkban sajnos sokak számára nem természetes. Most is többen jöttek a kertségekből, ahol a családok egy része igen kiszolgáltatottan, mostoha körülmények között él.

A sorban most is ott állt az az édesanya, aki 32 éves magatehetetlen fiát ápolja, gondozza. Az önkormányzat 2019. szeptember 23.-án ígért neki segítséget, elsősorban, hogy nem piaci alapú bérlakásban kell lakniuk, azóta a hölgy elmondása szerint semmi érdemleges nem történt. Öt hónap a debreceni önkormányzat vezetésének nem volt elegendő arra, hogy az ígért támogatást megadja. Mindezt a ország második legnagyobb városában. Szerintünk, több mint kínos, elsősorban pedig embertelen.

Szomorú tekintetű, megtört, elkeseredett emberek várták, hogy sorra kerüljenek. Ahány ember, annyi sors, annyi tönkretett élet. Nehezen nyílnak meg, saját nyomoráról senki sem beszél szívesen. Valamikor úgy nyolc éve, az étel osztásainkon az utcán élők voltak többségben. Úgy negyedik éve, mind több a kisnyugdíjas, a közmunkából tengődő ember, akik egyik napról, a másikra élnek. Mára ők vannak többségben: sokan mondják, szégyellik, hogy ide jutottak, de így hó végére a családi kasszában apró is alig akad. Vannak, akik kérik, róluk ne készüljön fotó, mert nem szeretnék, ha a szomszédok megtudnák, mire kényszerül hétvégén. Egy idős nénike könnyeivel küszködve mondta, mennyire örül annak, hogy végre töltött káposztát ehet. Ezt már régóta nem engedheti meg magának. Körülötte sokan egyetértően bólogattak. Tavaly amikor megszavaztattuk, hogy mit kérnek a sorban állók ebédre, egyöntetűen a káposztára szavaztak. Ez egy demokratikus ételosztás, igyekszünk vendégeink kedvébe járni.

Megdöbbentő, hogy kisnyugdíjas házaspárok is érkeznek. Kicsit félénken, szégyenlősen, egymás kezét fogva. Kettőjük nyugdíja sem futja arra, hogy így hó végén meleg ételhez jussanak. Egykor az a mondás járta, hogy a csirkefarhát a nyugdíjasok étele. Ma bizony már sok kisnyugdíjas számára a farhát is elérhetetlen luxus, kicsinyke járandóságából erre már nem futja.

Sajnos egyre többen érkeznek gyermekeikkel. Így volt ez ma is. A gyerekek egy része már régi ismerős. Minden hónapban találkozunk velünk, régi ismerősként jönnek, s ölelnek meg bennünket. Ezek bizony szívszorító pillanatok.

Őket hamar megtanította az élet arra, hogy nincs. Ők nem vágynak csillogó, villogó ajándékokra, megelégednének azzal, ha hétvégén is minden nap jól lakva tudnák álomra hajtani buksijukat. Örülnek annak a kevésnek, ami jut a számukra. Az egyik paci család napját még szebbé tudtuk "varázsolni". A két kisgyermeket nevelő szülők két fotelt, televíziót, és nagyméretű kókuszos matracot kaptak ajándékba, hideg élelmiszer mellett. A csoport kedvenc kisgyermekének az élete talán egy kevéssel jobb lesz.

Az ételosztás számokban: kiosztottunk közel 200 főnek töltött káposztát,50 kilogramm kenyeret, és több láda péksüteményt.

Kis csapatunk a jövőben is, minden hónap utolsó vasárnapján várja mindazokat a felebarátainkat, akik segítségre szorulnak. Sajnos csak ennyit tehetünk az élet igazságtalansága enyhítéséért. Hívunk mindenkit, aki segíteni szeretne, két kézzel, vagy anyagi támogatással. Legközelebb március 29.-én várjuk a rossz anyagi körülmények között élő embertársainkat töltött káposztával és nagy szeretettel.

Aki szeretne bármilyen módon hozzájárulni az rászorultak megvendégeléséhez, hétfőtől-péntekig 9 és 16 óra között az alábbi telefonszámokon jelezheti: 52/ 476 405
Mobil / a hét minden napján/: 20 460 3253 vagy 30 9841 963

Átutalással: Kéretlen Figyelem Debreceni Nők Közéleti Egyesülete számlaszáma : Polgári Bank ZRT 612 00261-11059802
A közleménybe kérjük beírni: ételosztás, 2020

Meggyőződésünk, hogy egy jó és nemes ügyben kérjük a támogatást. Nem lehetünk közömbösek azok iránt, akik nem az élet napos oldalán foglalnak helyett, akik önhibájukból, vagy anélkül, mindennapos küzdelmet vívnak a talpon maradásukért. Felebaráti kötelességünk segíteni azoknak az embertársainknak, akik nem az élet napos oldalán tengődnek, sokszor középkori körülmények között küzdenek a talpon maradásukért.

Március közepén-ha az időjárás engedi- folytatjuk a jogsegély szolgálatot is. Minden héten csütörtökön 17.00-18.00 között Debrecenben, a Petőfi téren a "Jog asztalánál" várjuk a jogi tanácsra, segítségre szoruló szegényeket, köztük a hajléktalanokat is. Szeretnénk abban segíteni, hogy ég alatt élők is tisztában legyenek jogaikkal, ne szenvedjenek csorbát alapvető emberi jogaik, ne legyenek kiszolgáltatva a hatóságoknak.

Szabó Zoltánné
az egyesület alelnöke