Mintegy 3800 olyan génváltozatot azonosítottak, amelyek befolyásolják, hogy valaki dohányzik-e, s fogyaszt-e alkoholt. E két káros szenvedély világszerte 15, illetve 5,3 százalékban hozható összefüggésbe a halálozással amiatt, hogy betegségekre hajlamosítanak, illetve közrejátszanak a balesetekben. Egy nemzetközi kutatócsoport mérte fel, az úgynevezett teljesgenom-asszociációs vizsgálattal (GWAS), e káros szokások genetikai hátterét, majd a Nature hasábjain számoltak be a kutatók az eredményekről.

Azt ugyan tudjuk, hogy a dohányzást és az alkoholfogyasztást is befolyásolják környezeti és szociális tényezők, de az is világos, hogy az örökletes tulajdonságok egyaránt meghatározóak. Ha sikerül kideríteni, hogy valaki hajlamos e káros szenvedélyekre, akkor időben segítséget kaphat, mielőtt a függőség kialakulhatna. Ezzel pedig elképesztően sok idő előtti halálesetet lehetne megelőzni.

A kutatók összesen 3823 e szenvedélyekkel összefüggő génváltozatot találtak, ezek közül 39 azzal volt kapcsolatban, hogy valaki hány évesen kezdett dohányozni, 243 azzal, hogy hány szál cigarettát szív el egy nap, 849 pedig azzal, hogy mennyi alkoholt (1 adag megfelel 1 deci bornak) iszik meg hetente.

Bár a kutatás a világon az eddigi legnagyobb, legátfogóbb ilyen vizsgálat volt, hiányzott belőle a közel-keleti vagy az indiai népesség, mindkettő esetében rendkívül magas a dohányzás előfordulása. Úgy vélik a szakemberek, a teljes kép eléréséhez e populációk esetében is el kellene végezni a hasonló felméréseket, mihamarább. (National Geographic)