Az alternatív orvoslás veszélyezteti a rákbetegeket - Állítja egy friss tanulmány
Az alternatív orvoslás legkedveltebb célcsoportja a rákbetegek. Ez kór ugyanis adakozóvá teszi az érintettet és a hozzátartozókat, hiszen ma még számos ráktípus diagnosztizálása lényegében egy halálos ítéletnek felel meg. - írja a gepnarancs.hu.
A legtöbb páciens a hagyományos kezelés mellett, kiegészítésképpen alkalmazza a hatástalan alternatív módszereket, melyek így csak anyagilag terhelik meg a családot, akik a betegség miatt éppen szűkében vannak a pénznek. Sokan viszont nem bíznak a tudományos orvoslásban, vagy nem mernek szembenézni a helyezettel, ezért kizárólag a nem-konvencionális terápiák felé fordulnak.
A fejlett világ törvényhozása kiskapukat hagy a hatástalan, gyakran áltudományokon alapuló „gyógymódoknak” azáltal, hogy azok jogilag az étrend kiegészítők vagy a hagyományos növényi gyógyszer kategóriákba sorolhatóak, illetve egyszerűsített engedélyezési eljárással hozhatók forgalomba (pl. homeopátiás készítmények).
Mivel óriási piacról van szó, a legális kereskedés mellett hatalmas szürke és feketegazdaság is kialakult az egészségügy e területén.
Az alternatív rákterápia leggyakrabban alkalmazott módszerei a gyógynövények és gombák, a megavitamin- és antioxidáns-kúrák, a lúgosítás, a méregtelenítés, valamint a különféle étrendek és étrend kiegészítő szerek, de számos egyéb területen is aktívak a szélhámosok.
A rákot és egyéb betegségeket, illetve az ezekre való hajlamot különféle alternatív módszerekkel diagnosztizálják, ami szintén egy átverés, hiszen erről szó sincs.
Egyes erőszakos cégek az egészségügyi intézmények közvetlen közelében, sőt benn a kórházakban árulják hatástalan termékeiket és masszív reklámkampányt folytatnak, amiben egyértelműen utalnak arra, hogy termékeiket rákbetegeknek ajánlják. Ezekre kellene lecsapnia az illetékes állami szervezeteknek.
E cégek veszélyességét fokozza, hogy a legkisebb kritikára is azonnal perrel fenyegetnek.
Egy a Journal of National Cancer Institute című szaklapban a napokban publikált kutatás eredménye szerint a daganatos betegek gyógyulási esélyei drasztikusan csökkennek, ha a hagyományos orvoslás helyett a csodaszerekre bízzák a sorsukat.
Ezt a tényt valahogy sejtettük korábban is, de egy tudományos vizsgálat – ha azt helyesen végzik – a sejtésnél azért mégiscsak hitelesebb. A Yale Egyetem kutatói az USA Nemzeti Rák Adatbankjában olyan pácienseket kerestek, akik visszautasították a hagyományos kezelést, és ehelyett alternatív megoldásokat választottak: 280 ilyen pácienst sikerült azonosítani.
Ezek a betegek még áttétet nem adó mell-, prosztata-, tüdő-, vagy kolorektális tumorokkal voltak diagnosztizálva.
Kontrollként 580 hagyományos orvosi módszerekkel kezelt páciens adatait használták. A kutatók óriási különbséget találtak az ötéves túlélési arányban a hagyományosan kezeltek javára: ez utóbbiak 78,3%-a élt még, szemben a csodaszerekkel kezeltekkel, akinek csupán 54,7%-a élt a vizsgálati periódus végén.
Forrás: gepnarancs.hu
E tanulmány azonban nem mindenben tesz eleget a precíz tudományos követelményeknek. hiszen a mintaszám viszonylag alacsony, nem voltak kezelést nem kapott páciensek, ráadásul a vizsgált betegpopuláció heterogén mind a ráktípusok, mind a kezelések tekintetében.
A tradicionális kezelések a sebészeti eljárásokat, a kemo- és a radioterápiát foglalták magukba, az alternatív kezelések mikéntje pedig ki sem derül. A hagyományos kezelések hatásossága az egyes ráktípusokra ismert, s sajnos e tanulmány nem produkált használható információkat a különféle alternatív terápiák hatásosságát illetően.
Lehetséges, hogy például egy gyógygomba hatásos volt két páciens esetében, de az alternatív módszerekkel kezelt páciensek tömegében ez az információ kihígult.
A megfelelő vizsgálat az lett volna, ha például csak kemoterápiával vizsgált betegeket hasonlították volna össze ezzel a gyógygombával, s figyeltek volna arra, hogy a modern módszerekkel kezeltek nem szedtek-e gombát is párhuzamosan
(azért csak egy hagyományos módszert kellett volna bevonni, mert ellenkező esetben a különbségként kapott százalékos érték függ az alkalmazott kezelések arányától).
A minden kezelést visszautasító páciensek vizsgálata pedig megmutatta volna, hogy van-e egyáltalán hatása az esetlegesen gyengébben teljesítő gyógygombának. Egy tökéletes kísérletben a placebohatást is szűrték volna, olyan betegek bevonásával, akik azt hitték, hogy kapnak kezelést, de valójában nem kaptak semmit.
Az utolsó két követelmény gyakorlatilag nem teljesíthető, hiszen a minden kezelést visszautasító beteg gyakorlatilag nem létezik, a rákbetegek megtévesztése pedig etikailag nem megengedett. Olyan adatokból kell tehát dolgozni, amik rendelkezésre állnak.
Ez a tanulmány a betegségek és a kezelések heterogenitása miatt sajnos csupán annyi üzenettel bír, hogy az alternatív orvoslás rendszerint hatástalan, de nem zárja ki, hogy létezhetnek működő típusaik akár a vizsgálatba bevont terápiák között is.
Egy patinás egyetem kutatóitól ez a hanyagság különös, a fő ludas azonban a szaklap, ami tisztában volt vele, hogy nagy lesz a reakció, ezért közölhette le a cikket.
Mindenestre, hasonló – precízebben elvégzett – vizsgálatokra igen nagy szükség lenne, hiszen a jog eszközei a tudományos vizsgálatokat követően hatékonyabban bevethetőek, sőt ezek az eredmények talán magát a törvényeket is megváltoztatják.
Elegendő lenne bezárni a fent említett kiskapukat, a szemantikai játék helyett a hagyományos terápiákhoz hasonlóan bizonyítani kellene a hatásosságot.