Murányi András a Népszabadság főszerkesztője az ATV Szabad szemmel műsorában elmondta, hogy Bécsbe utazott egy különítmény a Népszabadságtól, hogy elmondja mi a helyzet a lappal, majd a főszerkesztő-helyettes VCP-hez is meghívást kapott, ahol felolvasta azt a nyilatkozatot, amit a tulajdonosnak is megfogalmaztak.

„Jó esély mutatkozik arra, hogy a jövő hét elején rendeződhet a kollégák sorsa, ez alatt azt értem, hogy mi megfogalmaztunk egy feltétel rendszert, hogy mi alapján váljon meg tőlünk a Mediaworks, ha erre igen lesz a válasz, ez a jövő hét elején megszülethet”

 – tájékoztatott a Népszabadság főszerkesztője. Murányi elmondta, hogy a megszűnés után egy feladatuk volt, hogy a kollégák sorsa megnyugtatóan rendeződjön.

Eötvös Pál a Népszabadság volt főszerkesztője szerint 2010-ben dőlt el a Népszabadság sorsa. Ami a végkifejletet illeti, Eötvös úgy látja: még Orbán Viktor sem tudta pontosan, hogy mi történik. A „kivégzést” „pancser munkának” tartja, ami szerinte nem jellemező Orbán Viktorra. A volt Népszabadság-főszerkesztő kapkodó, hisztérikus, a következményeket nem jól felmérő eljárásnak tartja a történteket.

Vörös T. Károly a Népszabadság egykori főszerkesztője most először hozta nyilvánosságra, hogy 2014 januárjában egy szlovákiai magyar nagyvállalkozóval elment Zürichbe, ahol a Népszabadság akkori többségi tulajdonosának, a Ringiernek a vezérigazgatójával arról tárgyaltak, hogy a szlovákiai magyar vállalkozó megvenné a Ringier tulajdonrészét. A tárgyalások végén szándéknyilatkozatot tett a vállalkozó. Miután hazaérkeztek, Vörös T. Károly szerint a szocialista párt akkori vezetőjének az volt a válasza, hogy nagyon köszönik a segítséget, nagyon szép dolog ez, de a szocialista párt megoldja ezt a kérdést maga.

Vörös T. szerunt 2011 július elsejéig a Szabad Sajtó alapítvány mindent megtett, hogy a Népszabadságot megvédjék. Az alapítvány akkori vezetője, Földes György a napokban nyilvánosságra hozta az akkori lemondó levelét, amiben az áll, hogy azért mondott le, mert vitája volt a szocialista párt vezetőivel, mert azt mondta, hogy az utolsó pillanatig ragaszkodni kell ahhoz, hogy a meghatározó tulajdona legyen a Szabad Sajtó alapítványnak a Népszabadságban.

Tamás Ervin, a Népszabadság volt főszerkesztő-helyettese szerint egyáltalán nem kapkodás vezetett a Népszabadság megszűnéséhez. Szerinte volt egy megtervezett menetrend, „aminek az első lépése Pecina úr színre lépése volt, utána az következett volna, hogy Simicska úr ezt az egész médiaholdingot átveszi, csak közben Simicska is lépett egyet a sakktáblán, és az osztrák vállalkozó ott állt egy számára nem igazán kellő médiacsomaggal”. Ami a végjátékot illeti, Tamás Ervin szerint a Mediaworks valószínűleg egy szabályozottabb folyamatra készült, és egyetértett azzal, hogy a hisztéria hozzájárult az események alakulásához, de, mint mondta, ezek a hisztériák hozzátartoznak a csatákhoz és az emberi természethez.

„Hosszú ideig öncsalásban éltünk, mert azt hittük, hogy Orbán Viktorral és ezzel a társasággal lehet európai eszközökkel felvenni a küzdelmet, és kiderül, hogy soha, mert ők más logika mentén működnek, ahogy mi megpróbáltunk működni”

– mondta a Népszabadság elmúlt éveiről Vörös T. Károly.

Murányi András elmondta, hogy benne ez az ügy december-január körül fog tisztázódni. Egy dolgot viszont tud, hogy valamit nagyon jól csinálhattak, ha ez volt a válasz. Arról is beszélt, hogy amikor először felkérték főszerkesztőnek, nemet mondott, majd amikor elvállalta, azt tűzte ki maga elé, hogy a Népszabadság alapértékeit megtartva egy erősebb, dinamikusabb csapatot állít össze. Az utóbbi hetekben-hónapokban azt vette észre, hogy nem csak információkban léptek előre, hanem olyan cikkek is készültek, amik megmutatták, hogy mi a helyzet ma Magyarországon. Szerinte erre a hangra, amit a Népszabadság képviselt, mindenhol szükség van. Murányi kijelentette: példányszámok csökkenését összehasonlítva a Népszabadságé eladott példányszáma esett a legkevésbé.

Murányi András tart tájékoztatót. Fotó/forrás: atv.hu

Tamás Ervin a hazai média ott tart, a piacot újra kéne teremteni, azaz a hirdetéseket arányosan és korrupciómentesen elosztani. „2010-ig a szocialista kormányok az akkor keményen ellenzéki Magyar Nemzetnél 8-9 százalékot hagytak az állami büdzséből, a Népszabadságnál 2010 óta 3,6-ot hagyott a kormány” – mondta erről Tamás Ervin.

„2004-ben három olyan szivattyú működött a Népszabadság körül, amelyek a pénzt onnan elvonták: a nyomda, a terjesztés, és az előkészületben lévő kiadó vállalat”
 – jelentette ki Tamás Ervin. Elmondta, hogy az ezekből adódó konfliktusok miatt távozott a laptól.

Arra reagálva, hogy Kósa Lajos fideszes frakcióvezető a napokban azt mondta, hogy iróniát lát abban, hogy a Népszabadság oknyomozó munkatársai csak azt nem hallották, hogy velük mi fog történni, Murányi András úgy reagált: „Nagyon kedves kijelentés ez, és ezúton is köszönöm Kósa Lajosnak.”

Ami a lap utolsó egy évét illeti, Murányi beszámolt róla: 2015. augusztus 3-án nevezték ki, 4-én jöttek a pletykák a tulajdonosváltásról. Az utóbbi egy-két hónapban az is felvetődött, hogy megszüntetik a Népszabadságot. 2016 tavasza végén a vezérigazgató azt mondta, hogy bővítik a Népszabadság online részét, ezért nyolc új online munkahellyel bővítették a létszámot – osztotta meg a főszerkesztő, hozzátéve: ebből joggal lehetett arra következtetni, hogy a kiadónak komoly tervei vannak a Népszabadsággal, hiszen az online bővítés nem járt együtt a print leépítésével.

atv.hu