Eddig 12 újságíró mondott fel hétfő délelőtt a Vs.hu-nál, miután kiderült, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak múlt pénteken kirobbant pénzköltési botrányában a Vs.hu-t kiadó New Wave Kft. is érintett.

Egy pillanatra boldogság tölti el az igazságra és a becsületre egy kicsit is fogékony emberek szívét, „Lám vannak még gerinces újságírók, akik köszönök szépen, nem kérnek abból a KÖZpénzből, amit Matolcsy a Magyar Nemzeti Bank mindenféle alapítványain keresztül próbál kimosni a rendszerből, attól sem riadva vissza, hogy megkérje a Parlamentben ülő „kisbarátait”, hogy iktassák törvénybe, hogy ne lehessen nyomon követni a pénz útját.

Matolcsy kusza gondolatait az alábbi módon próbálta megetetni az ország népével Kósa Lajos Fideszes országgyűlési képviselő: „Ha az MNB alapítványok közpénzként értelmeződnek, akkor nem lehetnek alapítványok, mert az alapítvány esetében ez az értelmezés lehetetlen; addig közpénz, amíg az alapító nem tette bele az alapítványba a közpénzt, és attól kezdve az alapítványi pénz, és nem közpénz.” Logikailag ennek a mondatnak annyi értelme van, mintha azt mondanánk, „hülye vagy fiam, mint szódás a lovát”.

Szerencsére egy ilyen pofátlan húzást már az Alkotmánybíróság sem volt képes tétlenül nézni és végül elkaszálták a törvénymódosítást.

A felvezetésben említett ritka eseteket azért írtam le, hogy tükröt tartsak az azoknak a szintén KÖZpénzből a kormány „hőstetteiről” dicshimnuszt zengő újságíróknak, akiknek nem bántja az igazságérzetét a bértollnokság, ami persze igen jól fizet.

Bármelyik ágazatról is lenne szó felháborítónak tartanám, hogy állami intézmény pénzen vesz magának médiafelületet, hiszen maximálisan hiszek abban, hogy ha egy kormány, egy minisztérium vagy egy államtitkárság jól végzi a dolgát, azt az emberek érzik, annak nem kell reklám, (a Jobban teljesííííít és a többi hasonló agymosás sem!)hiszen az erre fordított millióknak, milliárdoknak lenne jobb helye is az állami költségvetésben és lennének társadalmilag hasznosabb célok.

Ha azt mondom egészségügy, a kormány közeli és a jobbanteljesít illúziójának fenntartásában érdekelteken kívül senki nem mondaná azt, hogy ebben az ágazatban minden rendben.

Nap, mint nap, dermesztőbbnél dermesztőbb hírek érkeznek az egészségügyről: értelmetlen halálesetek, hullafáradt ápolók, elvándorló orvosok, fogyóeszköz- (kesztyű!!! ) és gyógyszerhiány, végeláthatatlan várólisták, fertőzések, ellátás és remény nélkül maradt betegek és dolgozók történetei.

Ebben a történetben 23.500.000 Ft nem mondható nagy összegnek.

Bár ha azt vesszük, ez megfelel például 20.434 doboznyi (dobozonként 100 darab) jó minőségű gumikesztyűnek.

Mire költi ugyanakkor ezt a pénzt a nagy és hatalmasságos Állami Egészségügyi Ellátó Központ, vajon mire:

Arra, hogy reklámozza a TÁMOP-6.2.5-B/13/1 azonosító számú EURÓPAI UNIÓS pénzből megvalósuló, az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának növelését javítani hivatott 9,5 milliárd forintos program egy elemét.

„ A program egyik legjelentősebb eredményterméke az alapellátás módszertani megújítása, mely során a közösségi egészségszervezés központjában az egyén, a páciens áll. Az emelt szintű alapellátás, azaz a lakóhely közeli egészség szolgáltatás (LESZ) szakemberek csoportja által nyújtott, általánosan hozzáférhető, közösségközpontú, átfogó népegészségügyi és egészségügyi szolgáltatások összessége lesz, amely a releváns közösségi egészség szükségleteket képes majd szakszerűen ellátni.

A projekt létrehozta a nemzetközi gyakorlatban a fenntartható egészségügy működtetéséhez bizonyítottan szükséges egészségszervezés módszertanát, és megalapozta a gyakorlati bevezetés LEHETŐSÉGÉT. Az ágazatban rendelkezésre álló források célzott, tervszerű felhasználásával, valamint a prevenció és gondozás megerősítésével pozitív spirál indítható el 2016-ban.”

Ennek a programnak a megismertetését célzó médiakampány elkészítésére nyert a kecskeméti Makroler Médiaügynökség Kft. 23.500.000 Ft-ot.

Egy HAVI BRUTTÓ 160.000 Forintot kereső ápoló 12 ÉVI FIZETÉSét!

Ugyan ez csak egy kiragadott tétel, az ördög tudja hány milliárd megy el ilyen és hasonló kiadásokra az egészségügyben, évről-évre, ahelyett, hogy ezeket a forrásokat a betegellátáshoz szükséges eszköz- és humán erőforrások biztosítására fordítanánk.

Egyébiránt kíváncsian várom a projekt eredményeit, feltéve hogy a LESZ program tényleg bevezetésre kerül és nem csak egy lehetőség marad.

Addig is tegye fel a kezét, aki inkább kesztyűre vagy ápolóra költötte volna el ezt a néhány milliócskát!