A Magyar Nemzeti Bank közzétette a Fenntartható egyensúly és felzárkózás 144 pontja nevet viselő programjavaslatát, amelyben többek között a lakossági állampapírok piacának megújítására is javaslatot tesz. A jegybank szerint új lakossági állampapír stratégiára van szükség az állomány növelése érdekében, ehhez több ötletet is felvázolnak a szerzők.

Ahogy a jelentés is tartalmazza, az MNB által felvázolt növekedési modell finanszírozásában továbbra is kulcsfontosságú a lakossági megtakarítások magas szintje. A magas megtakarítási ráta megelőzi az ikerdeficit elmélyülését, mérsékli az inflációs kockázatokat és a beruházások belföldi finanszírozásán keresztül fenntartható gazdasági növekedést tesz lehetővé – írja a jegybank.

A jegybanki programalkotás nem a semmiből érkezett: Matolcsy György az áprilisi kamatdöntés bejelentésekor jelezte, hogy a jegybank kétéves gazdasági stabilizációs program kidolgozását kezdte meg, és ezt néhány héten belül fogják eljuttatni a kormánynak.

Az MNB-elnök akkori értékelése szerint elromlottak az egyensúlyok Magyarországon, ezeket pedig minél előbb helyre kell állítani. Három, egymással szorosan összefüggő területet sorolt fel, ahol jelenleg probléma van a gazdaságban:

1. A piaci egyensúly elromlásának jele az infláció,
2. a költségvetési egyensúly is felborult, magas a hiány és az államadósság,
3. elromlott a külső pozíciónk, a folyó fizetési mérleg egyensúlya is.

 A bejelentéskor még a konkrét javaslatokról semmit nem lehetett tudni, mindössze két jelzést tett Matolcsy:

• Le kell tenni egy második adóreform alapjait, melynek zöldnek, digitálisnak és a forgalmi adóra fókuszálónak kell lennie.
• Azt javasolja a kormánynak, hogy az üzleti szektorral és a családokkal közösen találják meg azokat a „kreatív, merész és unortodox” lépéseket, melyekkel Magyarország megnyerheti a következő időszakot.

Utóbbi már inkább a növekedési szempontokra utal, hiszen a jegybankelnök ehhez hozzátette, hogy a cél, hogy 2030-ig érjük utol az akkori EU átlagos életszínvonalát, fejlettségi szintjét.

Ma részletesebben is bemutatták a programot, amivel a jegybank bejelentkezett a teljes gazdaságpolitika formálójának szerepére, amire van néhány jelentkező már az új kormányban is.

Matolcsy György nyitóbeszédében elmondta, hogy egy olyan korszakba léptünk, amikor az 1970-es évtized több csapdája újra kinyílt. Árrobbanás, stagfláció, a pénzügyi rendszer átalakulása jellemezte ezt az időszakot, emellett geopolitikai párhuzamok is fellelhetők. Egyre több negatív jelzés mutatja, hogy új helyzetbe kerültünk. Ez azt is jelenti, hogy megbomlott a növekedés és az egyensúly képlete, és ezzel az évtized felzárkózása került veszélybe. Az MNB-elnök három feladatot nevezett meg:

1. Az egyensúlyok helyreállítása.
2. Versenyképességi fordulat végrehajtása.
3. Egy intenzív növekedési pályára való sikeres átállás.

Matolcsy elmondta, hogy Magyarország hitelalapú válságkezelést hajtott végre, az állam adóssága is növekedett, ezért

a válság árát most kell megfizetni.

A költségvetés helyreállításának alapja a kiadások, elsősorban a beruházások csökkentése, halasztása, törlése kell hogy legyen.

A jegybankelnök elmondta, hogy a magyar gazdaság drámai módon levált a lengyel fejlődési útról, amit az egyensúly megbomlása mutat igazán, IKERDEFICITES LETT A MAGYAR FELZÁRKÓZÁSI KÖZEG.

Az MNB vezetése azt javasolja, hogy egy kétéves programot indítson el az állam, amelynek fejezetei:

1. Költségvetési konszolidáció. Idén 4, jövőre 3%-os legyen a hiány. (Vagyis kisebb, mint a mostani tervezett hiánypálya.)
2. Sérülékenységcsökkentő intézkedések. Ma a régió 2. legsérülékenyebb országa Magyarország.
3. Optimális adósságfinanszírozási struktúra. Meg kell szerezni az uniós forrásokat, vagy ki kell menni a pénzpiacra.
4. Fenntartható finanszírozás. Ehhez a jegybank -az infláció leküzdése után - olcsó hitelekkel járulhat hozzá.
5. Intenzív növekedési modellre való átállás. Tudás, tőke, technológia.
6. Teljes foglalkoztatás, termelékenység növelése.
7. Demográfiai fordulat, évente 110 ezer újszülöttre van szükség. Az év elején beszakadt a születésszám - hívta fel a figyelmet Matolcsy.
8. Adatreform, a kormányzás középpontjába állítása.
9. Kiszámítható lakásprogram kidolgozása. 30-35-ezer új lakás épüljön évente.
10. Új energiamix. Zöld és biztonságos energiaállátás a cél.
11. A digitális állam megalkotása.
12. A mérésen alapuló döntéshozatal. Az egyetemi óráktól az orvoslátogatásig mindent mérni kell.

Matolcsy jelezte, hogy a programot átadta Orbán Viktor miniszterelnöknek, ami egyben vitairat is.

Virág Barnabás alelnök részletesebben is beszélt a programról. Ahhoz, hogy 2030-ig az EU akkori átlagos fejlettségi szintjére elérhessünk, 3,5 százalékpontos növekedési többletre van szükségünk, ez az elmúlt 10 évben 2 százalékpont volt. Ezt úgy kell hozni, hogy a munkaerő szűkössége már nehezíti a növekedést.

A kétéves program első fele egyensúlyjavító fókuszú, amiben fokozatosan kell bekapcsolni a fenntartható felzárkózás elemeit.

Az ehhez felsorolt 12 kulcsterület mindegyikében részt fog venni a jegybank, az infláció letörésében különösen, e szempontból a cél egy jottányit sem változott.

A sikerhez szükséges új növekedési modellben fontos szerepet kell kapnia a magasabb munkatermelékenységnek, az okos, zöld beruházásoknak, a digitalizációnak és a robotizációnak, a magas hozzáadott értéknek, a lakásreformnak, az adatreformnak, a hatékony és digitális állam segítségével növekvő állami szerepvállalásnak.

Patai Mihály alelnök az ikerdeficit letörésének fontosságáról beszélt. Biztatónak nevezte, hogy Nagy Márton miniszterjelölt (volt MNB- alelnök) megerősítette a 4,9%-os idei GDP-arányos hiánycélt, aminél ugyan a jegybank kisebbet szeretne, de indulásnak ez is biztató. (Portfolio)