A gödöllői Szent István Egyetemhez kerülhet a Budapesti Corvinus Egyetem három budai kara - jelentette be a felsőoktatási államtitkár keddi budapesti sajtótájékoztatón.

Palkovics László elmondta: az átalakítás tervezett időpontja 2016. január elseje, azaz ekkortól csatlakozna az élelmiszertudományi, kertészettudományi és a tájépítészeti kar a SZIE-hez. A három karon 4500 hallgató folytat tanulmányokat. Az államtitkár az átalakítást többi között azzal indokolta, hogy a Corvinuson a budai és a pesti karok gyakorlatilag egymástól függetlenül, egymás mellett működtek eddig, és nincs szinergia - írja a nepszava.hu.

Kifejtette: ugyanakkor a három pesti kar az elmúlt időszakban jelentős átalakításon ment át, meghatározták az egyébként is kiváló képzések új irányait, megállapodásokat kötöttek, s ezek hozzájárulhatnak a fejlődéshez. További cél, hogy 2016 szeptemberétől Székesfehérváron kihelyezett közgazdasági képzések folyhassanak a BCE keretén belül - jelezte. 
Hozzátette: tisztában vannak azzal, hogy a változtatások jelentős indulatokat generáltak. Ugyanakkor nincs szó a budai kampuszon az arborétum értékesítéséről, és év végéig tervet dolgoznak ki a kampusz rendbe tételére, arra milyen funkciókat töltsön be a jövőben, erre 50 millió forint áll rendelkezésre.

Megjegyezte: Magyarország továbbra is Budapest-centrikus ország, a hallgatók szeretnek itt tanulni, így a kampusz áttelepítésére nincs szándék. Az az alapvető szándék, hogy rendbe tegyék - hangsúlyozta. Rögzítette: az átalakításokkal sem itt, sem más esetben hallgatói érdek nem sérül, a budai karok hallgatóinak nem kell majd Gödöllőre utazniuk.

Az egyeztetésekben a hallgatói képviselők is részt vettek - jelezte, hozzátéve: az oktatóknak szintén nincs okuk aggodalomra. Utalt a Corvinus hallgatói önkormányzatának augusztus végi állásfoglalására, miszerint elkötelezettek az egyetem hatkarúsága mellett, amennyiben azonban a fenntartó úgy dönt, meghatározott feltételek - fejlesztési terv, az oktatói állomány megőrzése - elfogadhatónak tartják a SZIE-Corvinus budai karainak integrációját. 

Szintén 2016. januárjától kezdődik a Nyugat-magyarországi Egyetem átalakulása: a mosonmagyaróvári mezőgazdasági és élelmiszertudományi kar, és a győri Apáczai Csere János kar kiválik, s a győri Széchenyi István Egyetemhez csatlakozik. A Nyugat-magyarországi Egyetem mechatronikai képzést folytató zalaegerszegi képzési helye 2016. január 1-től a Pannon Egyetem részeként működik majd. A Nyugat-magyarországi Egyetem soproni székhelyén egy erős, faipari és erdőmérnöki képzési profilra építő ágazati egyetem jöhet létre 2017. július 1-től a szombathelyi karok önállóvá válásával egyidejűleg. 

A korábbi terveknek megfelelően átalakítják a Szent István Egyetemet, jövő július 1-től kiválik az állatorvostudományi kar, és önálló, ágazati felsőoktatási intézmény jön létre. Jelezte: a jászberényi alkalmazott bölcsészeti és pedagógiai kar az egri Eszterházy Károly Főiskolához csatlakozhat. Szintén jövő júliustól egyesülne a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola, valamint a Károly Róbert Főiskola és az Eszterházy Károly Főiskola. Mindkettő várhatóan alkalmazott tudományok egyetemeként működik majd a jövőben.

Közölte: az államtitkárság véleményét ismertette, a változásokról a vonatkozó leveleket az érintett felsőoktatási intézmények kedden délután megkapják. Ezt követően a szenátusok megfogalmazhatják véleményüket a tervezett változtatásokról.
Az államtitkár hozzátette: a fenntartó miniszter a véleményeket figyelembe veszi, de az nem köti, legkésőbb jövő hét végén a döntést a tárca vezetője várhatóan meghozza majd. Kérdésre hozzátette: arra számít, hogy a Corvinus szenátusa ellenvéleményt fogalmazhat meg, a többi esetben szerinte erre nem kell számítani.

Palkovics László elmondta: az intézményi átalakítások három lépcsőben történnek majd, jövő januárban, júliusban, illetve 2017. júliusában valósulhatnak meg. A karok átadásánál alapvetően január a határidő, az intézménylétesítéseknél júliusi időpontot határoztak meg.

Összesítése szerint az átalakítások nyolc intézményt érintenek, és a jelenlegi állapothoz képest 9 képzési hely kerül más intézményhez. Minden meghirdetett képzésen a tanulmányok befejezése az eredeti feltételekkel biztosított, az érintett hallgatók változatlan feltételek mellett, de egy másik intézményben - a jogelőd intézmény nevének feltüntetésével - szerezhetik meg diplomájukat.

Közölte: nem a megtakarítás a fő cél, hanem az, hogy jobban, hatékonyabban működjön a felsőoktatás. Kérdésre válaszolva kitért arra is: hasonló léptékű további változtatásokat már nem terveznek, kivéve ha az intézmények kezdeményeznek ilyet.

Hegyesné Vecseri Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszer-tudományi karának dékánja (j3) demonstrálókkal beszélget.
MTI FOTÓ: Koszticsák Szilárd

Tüntettek a hallgatók

Az államtitkár sajtótájékoztatója előtt egyetemi hallgatók szervezésében demonstráció kezdődött a minisztérium Akadémia utcai épületénél. A hallgatók azért tüntettek, hogy jelezzék, nem értenek egyet a Corvinus budai karainak a gödöllői SZIE-hez csatolásával. A tüntetésen mintegy 250-300-an vettek részt, nagyrészt hallgatók, de oktatók és a három érintett kar dékánjai is megjelentek. M. Szilágyi Kinga, a tájépítészeti kar dékánja újságírói kérdésre azt mondta: minden egyetemi átszervezés súlyos visszaesést jelent az oktatási programokban, a hallgatók pedig ragaszkodnak a corvinusos diplomához.

LMP: felmenő rendszerben kellene átalakítani a felsőoktatást

Az LMP szerint aki adott felsőoktatási intézményben kezdi meg tanulmányait, annak ott is kellene befejeznie, és bármilyen átalakítást csak felmenő rendszerben szabad bevezetni.

Ikotity István, a párt országgyűlési képviselője és Pető Ernő szakszóvivő keddi, MTI-hez eljuttatott közleményével Palkovics László felsőoktatási államtitkár sajtótájékoztatójára reagált. Az LMP álláspontja szerint az elindított átalakítások a felsőoktatásban pénz nélkül nem fognak működni, és sérelmezik, hogy a folyamat nem volt transzparens, "a színfalak mögött osztották a kártyákat".

Mint írták, a tervezett átalakításokról korábban a felsőoktatási stratégia sem rendelkezett, mivel a kormány a különböző gazdasági lobbi érdekeknek próbált megfelelni. Az LMP viszont az oligarchák helyett az oktatók és a hallgatók véleményét venné figyelembe. Közölték továbbá, hogy a tervezett változások a vidéki felsőoktatás megerősítését sem segítik, mivel nem kevesebb, hanem több intézményre lenne szükség, mert a vidéki főiskolák az adott térség szellemi és gazdasági motorjaként működnek.

nepszava.hu (Címlap Fotó: Népszava)