Komoly beruházást adtak át nyár elején közvetlenül a határ mellett, a Bihar megyei Bors községben: június óta egy 4168 panelből álló, kedvező időjárás esetén akár napi 7 megawatt áram termelésére alkalmas napelem-telep csökkenti az önkormányzat közüzemi költségeit.

 BÁTORI GÉZÁVAL, Bors polgármesterével, Tasnádi-Sáhy Péter beszélgetett - írja az erdelyriport.ro.

Bátori Géza polgármester. Nyáron több áramot termelnek, mint amennyit az önkormányzat fogyaszt

Azon uniós vállalás jegyében, hogy idénre az energiatermelés 33 százaléka megújuló energiaforrásból kell származzon, igazi zöldforradalom zajlott le Romániában. 2012-ben még csak 2200 megawattnyi villamosenergia-kapacitás kapcsolódott megújuló energiaforrásokhoz, ez 2013 végére megduplázódott, 4400 megawattra bővült. Ebben az időszakban a növekedés motorját a napelemek jelentették, hiszen egy év alatt, 41 megawattról 1155 megawattra nőtt a belőlük származó termelési kapacitás, bár jóllehet, a szélenergia kihasználása is majd ötven százalékkal emelkedett. A piac telítődése okán a látványos növekedés tavaly lelassult, de a vállalást így is sikerült túlteljesíteni, hiszen mostanra – a nagy vízerőműveket is beleszámolva – az energiatermelés több mint negyven százaléka megújuló forrásokhoz köthető.

A trendeket figyelve azt gondolhatnánk, hogy a borsiak az utolsó pillanatban épedtek az idei átadással, de ez köszönőviszonyban sincs a valósággal:

– Valamikor 2010-ben jelent meg egy pályázati kiírás a Gazdasági Minisztériumnál, román és uniós finanszírozással, fotovoltaikus, közérthetőbb nevén napelem park létesítésére. – kezdi a beruházás történetét Bátori Géza polgármester – Mivel az önrészt csupán két százalékban határozták meg, nem éreztük, hogy lenne vesztenivalónk, így beadtuk a szükséges dokumentációt egy 19.695.799 euró összértékű projektre. Hosszú ideig nem érkezett válasz, aztán 2013 májusában jött egy átirat, hogy megítélték a támogatást, kezdjük el beszerezni a szükséges engedélyeket. Amikor ez kész lett, következtek a műszaki tervek, aztán a tender kiírása. Szerintem ez volt a legnehezebb része a munkának, hiszen úgy kellett összeállítani, hogy ne lehessen silány minőségű alkatrészekkel nyerni. Sokan vannak a piacon, és nehéz kiszűrni, hogy megbízható vállalkozóval köthessen végül szerződést az önkormányzat. Hogy köznapi példával éljek, ha egy ház építése esetén megadom a csempe méretét, esetleg akár még a színét is, még nagyon széles skálán mozoghat, hogy milyen minőséget kapok, lehet huszonkét, de akár száz lej is négyzetmétere, mivel azt nem írhatom oda, hogy olasz legyen, és ez és ez a cég gyártsa.

Végül az önkormányzatnak, illetve a villamosmérnök végzettségű polgármesternek sikerült megtalálni azokat a pontokat, amikbe bele tudtak kapaszkodni a közbeszerzési kiírás elkészítésénél, hiszen a minőségi elvárásokat jól lehet alulról korlátozni azzal, hogy a panelek élettartama alatt milyen karakterisztikákkal csökkenhet a megtermelt elektromos áram mennyisége.

– Erre a rendszerre 25 éves garanciát kaptunk, de állítólag 40 évig működtethető, majd meglátjuk. Mondjuk, akkorra a technológia sokkal hatékonyabb lesz, hiszen most csak 19-20 százaléka hasznosítható az energiának, feltételezem, ez meredeken növekedni fog. Már a mi napelemeink működnek felhős időben is, bár ekkor a megtermelt áram mennyisége töredékére esik vissza. A hatásfok sok egyéb tényezőtől is függ, például a magas hőmérséklet negatív irányba befolyásolja a teljesítményt. Nagyjából a május-június hónapok a legideálisabbak.

A fotovoltaikus rendszerek a nap energiáját, a fényt egyenesen egyenárammá alakítják, mozgó szerkezet nélkül. Több napelem van sorba kötve, hogy a szükséges feszültséget biztosítani tudják. Mivel az elektromos hálózatok váltóárammal működnek, így szükség van átalakítókra, úgynevezett inverterekre is, hogy a kívánt háromfázisú áramot létrehozzák.

A rendszer úgy működik, hogy a Borson, pontosabban a községhez tartozó Nagyszántón megtermelt energiát egy 20 kilovoltos transzformátoron keresztül betáplálják az országos hálózatba. Ezt a mennyiséget ott helyben mérik, és ezzel kompenzálják azt, amit a közvilágításra, a víztisztító telepen, illetve egyéb, az önkormányzat által működtetett intézményeinkben elhasználnak.

„A kellemetlenség abban rejlik, hogy a szolgáltatónak fizetett összegnek körülbelül csak harmadát teszi ki az áram kilowattonkénti ára, a többi szállítási költség, hálózat-fenntartási díj, adók, illetékek, ezért majd háromszor annyit kell termelni, mint amit fogyasztunk, hogy nulla lejes számlát kaphassunk, de így is jelentősen tudjuk csökkenteni a költségeinket.”

A borsi rendszer 4168 panelből, 60 darab 17 kwattos inverterből, és két transzformátorból áll. Ez jelenleg több áramot termel, mint amit az önkormányzat fogyaszt, viszont télen, amikor hosszú éjszakákon több közvilágításra van szükség, nappal pedig kevés a napsütéses óra, a nyári hatvan helyett 26 fokos a beesési szög, kevés áram termelődik, még mindig komoly villanyszámlákat kell fizetni.

A hatékonyságon a jelenlegi technológiával is lehetett volna segíteni észak-déli és kelet-nyugati irányba mozgatható panelekkel, ezzel biztosítva a szinte állandó 90 fokos beesési szöget, de a minisztérium nem engedte módosítani a beadott pályázati anyagot, pedig időközben vált elérhetővé ilyen rendszer, pontosabban, amikor már engedte volna, kész volt a kiírás közbeszerzésre, a borsiak pedig féltek, ki fognak csúszni a határidőből.

A lakosság kezdetektől fogva örömmel fogadta a projektet, hiszen a Nagyszántón kialakított telep senkinek sincs útjában, s csak előnyökkel jár. A víz árában például fontos tétel az elektromos áram fogyasztás, tehát a beruházás segít abban, hogy a víz és csatorna díjak stabilak maradhassanak.

erdelyriport.ro (Címlap Fotó: Akár negyven évig is működhet a borsi napelempark)