A kijelentéssel több probléma is van. A gyerekvállalás nem a nőkkel történő megegyezésen múlik – jelentsen ez a kifejezés bármit -, hanem azon, hogy van-e biztonság az országban. Van-e jogbiztonság, van-e munkavállalói biztonság? Van-e valódi perspektíva? Van-e hosszú távú jövője a gyerekeinknek? Van- e megfelelő iskolarendszer? Van-e szabad választás? Van-e megfelelő egészségügyi háttér? Van-e megfelelő védelem a családon belüli erőszakkal szemben?

Nem húsz-harminc éves megállapodást kell kötni, hanem a jelenlegi problémákat kellene minél előbb megoldani. Lehet, hogy Orbán Viktor húsz-harminc évre tervez az ország élén, a családanyák azonban egyelőre a következő hetüket sem tudják biztonsággal megtervezni a Fidesz „macsó” politikája miatt.

Orbán Viktor pénteki nyilatkozatából is világosan látszik, hogy másodrendű állampolgárként tekint a magyar nőkre. Ha a miniszterelnök hajlandó lesz végre egyenlő félként, és nem a férfiakat kiszolgáló konyhaszolgaként, szülőrobotként tekinteni ránk, akkor szívesen kötünk majd 20-30 éves megállapodást vele.

A fejlett világban ott születik a legtöbb gyermek, ahol a nők és férfiak közti egyenjogúság biztosított. Orbánék családképe éppen hogy távolabb löki a magyarokat a kívánatos szinttől, hiszen az édesanyákat jogfosztottságba, ezen keresztül pedig elégedetlenségbe és boldogtalanságba kényszeríti.  Ezen kellene mielőbb változtatni.

Bősz Anett, a Liberálisok ügyvivője