Sajátos vargabetűt írt le a magyar kormány az uniós helyreállítási alap hitelrészével kapcsolatban. Az Európai Unió a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállításra külön programot hozott létre gigantikus, 750 milliárd eurós forrással. Az elmúlt hónapokban az uniós tagállamok sorra hívják le a támogatásokat és a hiteleket, ebben azonban a magyar kormány a kivétel. Brüsszel ugyanis jogállamisági garanciákhoz, vagyis a korrupció megszüntetéséhez kötné azok folyósítását, így Magyarország nem juthat hozzá a 7,2 milliárd eurós (2700 milliárd forintos) támogatáshoz. Emellett Magyarország jogosult lenne 9,6 milliárd euró – mai áron 3550 milliárd forintnyi – hitel lehívására, amit a program indulásakor még ideológia okokból elutasított a kormány. Két héttel ezelőtt már fordult a kocka és Orbán Viktor miniszterelnök levélben jelezte az Európai Bizottság elnökének, hogy Magyarország igényt tartana a helyreállítási alap hitel részére is. Hivatalos kérelmet a magyar kormány még nem nyújtott be, erre 2023 augusztusáig lesz lehetőség.

A kormány tavaly nyáron úgy utasította el az akkor még gyakorlatilag nulla százalékos hitelt, hogy tudatában volt annak, hogy forrásokra lesz szüksége, hiszen szeptemberben minden idők legnagyobb kötvénykibocsátása keretében két nap alatt 5,5 milliárd euró értékben adósította el az országot külföld felé. Akkor még nagyon jó áron sikerült pénzhez jutnia a magyar kormánynak: a 10 éves dollárkötvényeket 2,3 százalékos hozammal a 30 éves kötvényeket 3,3 százalékkal tudta kibocsátani. Az uniós helyreállítási hitel kamata 0-0,5 százalék között lett volna,  ugyanis az Európai Unió, mint hitelfelvevő a magyar állanál sokkal jobb minősítésű.

Ezzel együtt a kormány a piacról felvett 5,5 milliárd eurót (mintegy 2000 milliárd forintot) az elmúlt hónapokban felélte: kisebb részét az év elején lejáró devizahitelek megújítására fordította, a nagyobb részét pedig a tavalyi 5000 és az idei első két hónapban elért 1400 milliárd forintos államháztartási hiány finanszírozására költötte. Másként fogalmazva a hitelből fedezték a választás előtti osztogatásokat, amely a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint 2000 milliárd forintjába került az adófizetőknek.

A kormány korábban azzal számolt, hogy a választások után – ha hatalmon marad –, költségvetési kiigazítással megoldja az elszaladó hiányt. Oroszország ukrajnai háborúja azonban keresztülhúzta a számításait: a megugró energiaárak miatt pótlólagosan 1000-2000 milliárd forint plusz forrásra van szüksége a kormánynak az állami energiaszolgáltatók támogatásához, de növeli a hiányt a magasabb államadósság, az emiatt növekvő kamatkiadás és az MNB várható vesztesége is.

Ezért a magyar kormánynak égetően szüksége van pótlólagos hitelekre, s ehhez kapóra jönne az EU újjáépítési hitele, amely még mindig sokkal olcsóbb, mint hazai kibocsátású hitelek. Ma már ugyanis nem csak a cseh, lengyel vagy épp a szlovák államadósságot olcsóbb finanszírozni - de még a románt is. A 10 éves román államkötvény hozama 6,3 százalék évente, szemben a magyar 6,5 százalékos hozammal. Az EU a múlt héten a 10 éves lejáratú eurókötvényét egy, 15 éveset pedig 1,12 százalékos kamattal tudta kibocsátani. Ezzel szemben a magyar kormány a forintpiacról jelenleg mind a két futamidőre 6,5 százalékos hozammal tud hitelt felvenni. Az elmúlt egy évben mindezek miatt drasztikusan megdrágult a magyar államadósság finanszírozása, hisz a 10 éves hozam még csak 2,6 százalék, míg a 15 éves hitel ára 2,99 százalék volt. Vagyis egy év alatt a két futamidőn a hozamok 390, illetve 350 bázisponttal emelkedtek, ami azt jelenti, hogy ma kétszer olyan drágán jut hitelhez a magyar állam mint egy évvel ezelőtt. Még drasztikusabb a drágulás az öt éves kötvények esetében: ma öt éves hitelhez 6,77 százalékon jut az állam, ami közel öt százalékponttal magasabb mint egy évvel korábban.

A hitelek árának emelkedése nemzetközi trend, ahogy nőtt az infláció, a jegybankok kamatemelésbe kezdtek. Mivel magyar pénzromlás kiugróan magas és gyorsan is nőtt, a Magyar Nemzeti Bank már egy éve emelgeti a kamatait, s ezek pedig nemcsak a lakosság, de az állam hitelfelvételeit is nagymértékben megdrágítják. A magasabb államadósság és hozamemelkedés több száz milliárd forintos többletkiadást jelent az állam számára. Persze a magyar állam olcsóbban tudná finanszírozni magát a devizapiacokról, ám nagy kérdés, hogy a tavalyi dollár és eurókötvény kibocsátások után hogyan fogadná piac az újabb akciókat. Ennek ellenére nem lehet teljesen kizárni, hogy ha marad az Orbán-kormány, akkor az őszre beérő költségvetési kiigazítások után (lásd keretes írásunkat), ha szükséges akkor megpróbálkozhat újabb devizahitel-felvétellel, bár az tovább növelhetné az egyébként is magas, a GDP 77 százalékára rúgó államadósságot. (Népszava)