A fővárosi ellenzékben mindenki biztosra veszi: az újabb kétharmad nyomán Orbán Viktor átszabja a várost a Fidesz hatalmai érdekei szerint. Máris többféle tervről hallani.

Bár április nyolcadikán ismét simán nyert a Fidesz, Budapest nem borult narancssárgába: sok választókerületet – köztük korábbi jobboldali fellegvárakat is – vesztett a kormánypárt. Ráadásul, ahol nyert a Fidesz, ott is inkább az ellenzéki széthúzás állt győzelme hátterében. Azaz 2019-ben, ha az ellenzék sikeresebben koordinál, akkor az önkormányzati választáson sokat és nagyot veszíthet a Fidesz. Mindezek ismeretében – a megkérdezett budapesti politikusok szerint – Orbán Viktor kormányfő számára az egyik leglogikusabb lépés az lenne: a jelenlegi fővárosi önkormányzati rendszer kiüresítésével, eljelentéktelenítésével megpróbálja megelőzni, hogy valódi erőt képviselő ellenzéki fellegvárrá alakulhasson Budapest. Míg az ellenzéki képviselők – de a korábban a 24.hu által megszólaltatott kormánypárti szereplők is – biztosra vették, hogy Orbán folytatja a "renitens főváros" jogainak csorbítását, ennek módjáról már sokféle elképzelést hallottunk.

Bár kész jogszabályt egyelőre senki sem látott, így lényegében városházi pletykákról van szó, a megkérdezett politikusok többsége úgy vélekedett: a Fidesz már 2015 táján elkészítette a Budapest átalakításáról szóló jogszabály-verziókat, csak kétharmad híján félretették azokat. Van, aki úgy tudja: megszüntethetik a közvetlen főpolgármester-választást, és tovább szűkítenék Városháza mozgásterét, újabb jogokat vonhatnak el azzal, hogy egy kvázi államtitkárságként működő Budapestért felelős központot hoznak létre, s ahhoz csoportosítják a kormánytól érkező pénzeket. Egy forrásunk konkrétan úgy fogalmazott: Orbánék újjáéleszthetik az 1870 és 1949 között működött Fővárosi Közmunkák Tanácsát, lényegében oda "bepakolva" minden Budapestet érintő nagyobb fejlesztést. Ez egyébként nem is lenne más, mint a jelenlegi gyakorlat "lepapírozása", azaz nevet adnának a nagyobb fővárosi beruházásokat Tarlós István főpolgármester feje fölött intéző Fürjes Balázs kormánybiztosságának.

A másik csapásirány Orbán számára az, hogy átszervezi a jelenlegi kerületi rendszert. Itt is több verzióról tudni, és az egymást nem kizáró lehetőségek között szerepel például a már korábban felröppent City-koncepció: e szerint az V., a VI. és a VII. kerület egy részének összeolvasztásából létrejönne egy városközpont. Emellett a többi kerületet is régiókba olvasztanák be, van, aki úgy hallotta, hogy Budán és Pesten is két nagyobb, északi és déli "régióba" osztaná be a kormánytöbbség a jelenlegi kerületeket. Ez pedig lehetőséget adna arra is, hogy megint a Fidesz számára kedvezve szabják át a választókerületeket. Másfelől a városházához hasonlóan a kerületek jogköreit is minimálisra, az alapfunkciókra csökkentenék.

A lapunknak nyilatkozók szerint Orbán a főváros ügyét is szigorúan hatalmi kérdésnek fogja kezelni, azaz, ha a Fidesz számára veszélyt jelent a Budapest jövőre az önkormányzati választásokon, akkor a kormányfő hezitálás nélkül meglépi a "legmeredekebb" verziót is. Ugyanakkor több olyan tényező is van, ami fékezheti a fideszes úthengert. Egyfelől a kerületi jogok megnyirbálása a Fideszben sem örvend osztatlan népszerűségnek. Az összevonásokkal, netán a kerületi rendszer beszántásával a fideszes vezetésű önkormányzatoknál jelenleg foglalkoztatott "kormánypárti kádereket" valahol máshol kellene majd alkalmazni. A másik bizonytalansági tényező Tarlós István személye, akit ellenzéki forrásaink az egyetlen, valóban esélyes fideszes jelöltként írtak le, hiszen ez némiképp kiszolgáltatott helyzetben sodorja a kormánypártot. (A korábban utódjelöltként emlegetett leköszönő józsefvárosi polgármestert, Kocsis Mátét most nevezték ki Fidesz-frakcióvezetőnek.) Ha viszont Tarlós 2019-ben is ringbe szállna a főpolgármesterségért, úgy a Fidesz meggondolhatja, érdemes-e teljes gőzzel belehajtani a fővárosi önkormányzati rendszerbe, mivel az saját jelöltje esélyeit is ronthatja.

Ugyanakkor kérdéses, hogy Tarlós István végül indulna-e, és ha igen, akkor milyen feltételekkel. Tarlós ugyanis korábban többször jelezte, nem kapaszkodik két kézzel a székébe. Igaz, van, aki szerint az ilyen jelzésekkel Tarlós inkább csak alkupozícióit igyekszik erősítgeti Orbánnal szemben. Ezt támaszthatja alá, hogy Tarlós gyakran megpendíti – lényegében Orbán orra alá dörgöli –, hogy az ő egyéni népszerűsége messze megelőzi a kormánypártét, azaz olyanok is szavaznak rá, akik egyáltalán nem a Fidesz hívei. Másfelől találkoztunk olyan véleménnyel is, amely szerint az újabb fideszes kétharmaddal Tarlós már nem igazán tényező az orbáni képletben, a miniszterelnök vele, de nélküle is nekifog a főváros megbüntetésének.

"Ahogy az 1998-as gyengébb fideszes fővárosi szereplést is büntetés, a négyes metró előkészítésének leállítása és százmilliós forráselvonás követte, úgy Orbán a mostani eredményt is irgalmatlanul meg fogja torolni a Budapesten. Egész egyszerűen idegen a miniszterelnök személyiségétől, hogy egy ilyen lehetőséget kihagyjon" – hangzott egy vélemény. Az biztos: a főváros mind kiszolgáltatottabb a kormánynak, az idei költségvetésben például már egy 60 milliárdos hitelfelvétel is szerepel. Vagyis a főváros-Orbán viszony kapcsán sokat emlegetett "rövid póráz" 2019-ben a legjobb esetben is tovább rövidül.

Szerző: Batka Zoltán / nepszava.hu