fenntarthatóság

Az aszály valódi ára csak évekkel később látszik – sokszorosan alábecsülhettük a gazdasági károkat

2026.09.25 CIVILHETES
Az aszályok gazdasági hatása nem ér véget akkor, amikor újra esni kezd: a veszteségek még éveken át halmozódhatnak a beruházások, a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés visszaesésén keresztül. Új kutatások szerint ezért a klímaváltozás miatt erősödő európai aszályok tényleges gazdasági költsége jóval nagyobb lehet annál, mint amit a közvetlen károk alapján eddig becsültünk. Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadója szerint mindez a zöld átállás költségeit is más megvilágításba helyezi: a klímaváltozás mérséklésére fordított kiadásokat az elkerülhető gazdasági veszteségekkel együtt érdemes mérlegelni.

MÓRI DIGITÁLIS SZŐLŐEGÉSZSÉGÜGYI MINTAPROGRAM 2027

2026.09.22 CIVILHETES
Az aranyszínű sárgaság sajnos mindenütt megjelent, eltérő erővel és ütemmel borvidékenként. A védekezés során egyéni utak nincsenek, csak és kizárólag egy komplex rendszerben képzelhető el. A feladat nem az akarom, nem akarom kérdése, hanem a miként akarjuk és tudjuk megoldani, vagy lassítani, valamint kidolgozni, először a védekezés majd a rehabilitáció, vagy rekonstrukció rendszerét. A felvetésem lényege, hogy az alábbiakban ismertetett program javaslattal, vagy akár egy másikkal, keressük meg a minisztert és az illetékes szakhatóságok vezetőit és indítsuk el a mintaprojektet, egyetemek és kutatóintézetek bevonásával a Móri Borvidéken. Az anyag saját gondolataim és a mesterséges inteligencia adatrendszerére épülve készült. Ha van rá nyitottság vitassuk meg és lépjünk.

A szőlő szereti a meleget, de a magyar borvidékeknek már túl sok jut belőle

2026.09.17 CIVILHETES
A hazai borvidékeken 1971 óta 25–30 százalékkal nőtt a szőlő fejlődését meghatározó hőösszeg, ezért korábban pattannak ki a rügyek, hamarabb következik be a virágzás és az érés, a szüret pedig akár hetekkel előrébb tolódik. A melegedés azonban nemcsak gyorsabb fejlődést hoz: fokozza a nyári hő- és vízstresszt, növeli a tavaszi fagykár kockázatát, és a legtöbb hazai fehérborszőlő-fajta számára már nem biztosít ideális klímát. Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza hazai megfigyelésekre és klímamodell-eredményekre, valamint Klár Máté alföldi borászok tapasztalatait bemutató videóriportjára támaszkodva mutatja be, hogyan alakíthatja át a klímaváltozás a magyar borvidékek fajtaszerkezetét és gazdálkodását.

Kevés a bátrabb klímapolitika: az új klímatörvénynek a pénzügyi rendszert is mozgósítania kell

2026.08.13 CIVILHETES
Egy új klímatörvény nemcsak arról dönt, mennyivel csökkentse Magyarország a kibocsátását, hanem arról is, honnan lesz pénz az ehhez szükséges beruházásokra. Gyura Gábor, a Magyar Fenntartható Befektetési és Pénzügyi Egyesület igazgatója szerint ehhez a költségvetési szabályoktól a bankokon és az állami pénzügyi intézményeken át egészen a vállalati beruházásokig a teljes finanszírozási rendszert össze kell hangolni a klímacélokkal. A civil klímatörvény-tervezet többek között kiszámíthatóbb állami klímaköltésekkel, éghajlatvédelmi alappal, vállalati átállási tervekkel és a pénzügyi szereplők szorosabb együttműködésével teremtene ehhez kereteket.

A klímatörvények tízparancsolata – Nemzetközi jogi és alkotmányjogi minimumkövetelmények az új klímatörvénnyel kapcsolatban

2026.08.10 CIVILHETES
Az új klímatörvény tartalma nem pusztán politikai döntés kérdése: alkotmányjogi, emberi jogi és nemzetközi jogi követelmények is meghatározzák, milyen szabályokat kell tartalmaznia. Dr. Sulyok Katalin, a Durham University docense, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának magántanára, a civil klímatörvényt kidolgozó jogászi munkacsoport tagja tíz olyan minimumkövetelményt foglal össze, amelyek nélkül az új szabályozás jogilag aggályos maradhat. Ezek közé tartoznak a kötelező kibocsátáscsökkentési célok, a karbonköltségvetés, az alkalmazkodás, a természeti tőke védelme, valamint a társadalmi ellenőrzés és a végrehajthatóság garanciái.

Kevesebb antibiotikum és környezetterhelés, kisebb járványkockázat: ezért számít az állatjólét

2026.07.22 CIVILHETES
A magasabb állatjóléti követelményekkel szemben gyakran az az ellenérv hangzik el, hogy a tágasabb férőhely, a több mozgás és a hosszabb nevelési idő növeli az állattenyésztés takarmány- és területigényét. Berezvai Zombor, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint ez azonban csak a mérleg egyik oldala. A zsúfolt, nagyüzemi tartás nagyobb antibiotikum-felhasználással, koncentrált trágyaterheléssel és a fertőző betegségek gyorsabb terjedésével is együtt járhat. Ha ezeket a következményeket is figyelembe vesszük, az állatok jóléte már nem a fenntarthatóság ellenfelének, hanem bizonyos esetekben annak egyik feltételének látszik.

Az olajországok ismét lefékezték az ENSZ klímatárgyalásait

2026.07.02 CIVILHETES
Az Európát sújtó hőhullám különösen fókuszba helyezte a klímaváltozás elleni fellépés kérdését. A júniusban Bonnban rendezett ENSZ-klímatárgyalások ugyanakkor azt is megmutatták, milyen nehéz nemzetközi megállapodásra jutni a kibocsátáscsökkentésről és az energiaátmenetről. Több kulcsfontosságú kérdésben nem született megállapodás, miközben egy figyelemre méltó geopolitikai változás is kirajzolódott: Kína egyre inkább a nemzetközi klímaegyüttműködés fenntartása mellett lép fel. Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadója szerint a fosszilisenergia-termelő országok továbbra is igyekeznek lassítani az energiaátmenetet, miközben a következő hónapok meghatározóak lehetnek a novemberi COP31 klímakonferencia sikeréhez.

Kiszáradó Velencei-tó: nem vízhiány van, hanem alkalmazkodási válság

2026.06.23 CIVILHETES
A Velencei-tó vízszintje történelmi mélypontra süllyedt, de a probléma túlmutat a vízhiányon. Dr. Boromisza Zsombor, a MATE Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszékének egyetemi docense szerint a jelenlegi helyzet nem csupán egy természeti rendszer válságát, hanem a tó köré épült használati és fejlesztési modell korlátait is megmutatja. Az okleveles tájépítészmérnök, élővilágvédelmi és tájvédelmi szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy egy természeténél fogva változékony sekély tó jövője nem kizárólag a vízpótláson múlik, hanem azon is, képesek vagyunk-e a klímaváltozás korában a tóhasználatot és a tájkezelést a természeti adottságokhoz igazítani.

Új ipari parkot építene? Cserébe jöhet egy láp helyreállítása!

2026.06.19 CIVILHETES
Mi lenne, ha egy új ipari park, lakópark vagy logisztikai központ engedélyezésének feltétele nemcsak a környezeti terhek minimalizálása, hanem egy természetes élőhely-helyreállítás finanszírozása lenne? Az Egyesült Királyságban már működik egy olyan rendszer, amely előírja, hogy a fejlesztések után a természetnek mérhetően jobb állapotban kell lennie, mint korábban volt. A szabályozás új forrásokat teremt a biodiverzitás védelmére és helyreállítására, miközben nem akadályozza a gazdasági fejlesztéseket. Gyura Gábor, a Magyar Fenntartható Befektetési és Pénzügyi Egyesület vezetője szerint a brit tapasztalatok alapján érdemes feltenni a kérdést: hozzájárulhatna-e egy hasonló modell a magyarországi élőhelyek helyreállításának finanszírozásához is?

Nemzetközi kitekintés: továbbra is nagy az eltérés az európai országok között a flottaelektrifikáció terén

2026.06.15 CIVILHETES
A céges autóflották üzemeltetése nem csak gazdasági, de fenntarthatósági szempontból is stratégiai jelentőségű a vállalatok működésében. A cégek üzleti megfontolásból, és a szabályozási kritériumoknak való megfelelőség miatt egyaránt érdekeltek az új technológiák adaptálásában: a csereciklusok hozzájárulnak a folyamatos megújuláshoz, a környezetvédelmi nyomás miatt pedig egyre fontosabb szempont, hogy miként tudják csökkenteni működésük környezeti terhelését, beleértve a mobilitási kibocsátásokat is. Az Ayvens – Magyarország egyik vezető flottakezelője és mobilitási szolgáltatója – legfrissebb nemzetközi kutatásai alapján jól látható, hogy a céges autózás az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül és ez a transzformáció a következő években is meghatározó szerepet játszik majd az iparágban. Az elektrifikáció Európai viszonylatban továbbra is megosztott, ám az országok nagyobb részében az átállás felgyorsult, csökkent a dízelautók aránya, miközben az elektromos járművek teljes tulajdonlási-költsége (TCO) egyre több szegmensben válik versenyképessé.

A vécétől a termőföldig: egy új magyar kutatás szerint nem a technológia, hanem a bizalom dönti el az emberi eredetű tápanyagok jövőjét

2026.06.11 CIVILHETES
Egy nemrég megjelent magyar kutatás azt vizsgálta, elfogadnák-e az emberek, hogy emberi eredetű tápanyagok kerüljenek vissza a mezőgazdaságba. A publikáció szerzője, Varjú Viktor, az ELTE KRTK munkatársa három európai régió tapasztalatai alapján mutatja be, hogy a klímaváltozás, a vízhiány, a talajromlás és a műtrágyafüggőség miatt miként kerül előtérbe a kérdés: mit tekintünk hulladéknak és mit erőforrásnak. Az eredmények szerint az ilyen megoldások elfogadása nem pusztán technológiai kihívást jelent – legalább ennyire múlik a helyi bizalmon, az átlátható ellenőrzésen és azon, hogy a fenntarthatóbb termékek ne csak a tehetősebb fogyasztók számára legyenek elérhetők.

Háború és klímabiztonság: az iráni konfliktus „láthatatlan” erői már Európa jövőjét is alakítják

2026.06.10 CIVILHETES
Az iráni háború következményei messze túlmutatnak a Közel-Keleten: a konfliktus egyszerre mélyíti a vízválságot, növeli az élelmiszer- és energiaárakat, valamint fokozza az Európára nehezedő migrációs nyomást. A klímaváltozás és a geopolitikai konfliktusok ma már egymást erősítő rendszerszintű kockázatokká váltak, amelyek az energiabiztonságot, az emberek biztonságát és a társadalmi stabilitást is közvetlenül érintik. Papp Zsanett Gréta klíma- és energiapolitikai elemző, az European Geosciences Union szakpolitikai munkacsoport-vezetője szerint Európa számára ezek a kihívások többé nem kezelhetők különálló válságokként.

Az energiatárolás néhány év alatt teljesen átírhatja az energiapiacot

2026.05.29 CIVILHETES
2026 áprilisa volt az első hónap a történelemben, amikor a szél és a nap energiájából előállított villamos energia világszinten meghaladta a gáz égetésével előállított villamos energia mennyiségét — írja Szilva Attila fizikus. A szerző szerint ez nemcsak klímavédelmi fordulópont, hanem gazdasági és geopolitikai változás is: a megújulók és az energiatárolás együtt egyre inkább képesek leválasztani az áramárakat a drága fosszilis energiahordozókról. Az ausztráliai Queensland példája azt mutatja, hogy az akkumulátoros energiatárolás néhány év alatt képes kiváltani a csúcsidei gázerőművek jelentős részét. A folyamat Európában is gyorsíthatná az energiaárak csökkenését — Magyarországon pedig az energiatárolás és a regionális együttműködés mérsékelhetné az importfüggőséget és az áramárakat.

Hogy a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon: így lehet összeegyeztetni a rezsicsökkentést az új uniós klímaszabályokkal

2026.05.27 CIVILHETES
A rezsicsökkentés fenntartása ma politikai kényszer Magyarországon, miközben az Európai Unió új kibocsátáskereskedelmi rendszere, az ETS2 éppen a fosszilis energia drágításával ösztönözne fogyasztáscsökkentésre. A Green Policy Center elemzése szerint a két rendszer ugyan első látásra nehezen összeegyeztethető, de megfelelő kompenzációval, energiahatékonysági beruházásokkal és okos szabályozással Magyarország végül még nyerhet is az átálláson. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadójának írása végén még az is kiderül, hogy az ETS2 és a Szociális Klímaalap évente akár 500 milliárd forintnyi forrást hozhat az országnak energiafelújításokra és a sérülékeny háztartások támogatására.

Oldalak