Az elnöki aláírással törvényerőre emelkedő jogszabály – bírálói szerint – gyakorlatilag ellehetetleníti az emberi jogok védelmére alakult csoportok és aktivisták munkáját, míg a jótékonysági szervezetek működését erőteljesen korlátozza.

A törvény a civil szervezetek munkáját fejlesztési és társadalmi tevékenységekre korlátozza, a szabálysértőket pedig öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti.

Munka utáni nap. Forrás: flickr.com Fotó: Simon Matzinger

A politikamentes munkát folytató jótékonysági szervezetek szerint a jogszabály olyan időszakban korlátozza tevékenységüket, amikor az állami támogatások megvonása és az adóemelések így is megnehezítették az egyiptomiak megélhetését.

A jogszabályt a kairói törvényhozás még novemberben fogadta el, de azt nem küldték meg azonnal Szíszinek, akinek az egyiptomi törvények értelmében 30 nap állt rendelkezésére azt aláírni vagy megvétózni.

Az egyiptomi jogvédők szerint működésük alatt még nem volt olyan rossz a helyzet, mint Szíszi idején, akit azzal vádolnak, hogy a Hoszni Mubarak 30 évig tartó autokrata rendszerét megdöntő 2011-es arab tavasz nyomán szerzett szabadságjogaikat akarja eltörölni.

Az egyiptomi kabinet évek óta dolgozott a nem kormányzati szervek működését szabályozó törvényen, amelynek bírálói attól tartottak, hogy szigorúbb lesz a Mubarak-korszak szabályainál is.

Így is lett.

A kairói törvényhozás képviselői által összeállított törvénytervezet ugyanis olyan megszorításokat tartalmazott a civil szervezetekkel szemben, hogy azt még az egyiptomi kormány egyes miniszterei is elutasították.

magyaridok.hu