Mostanáig sokan azt sem tudták, hogy ilyen nevű helység létezik Magyarországon.

Nem kevés azoknak a száma, akik számára az alig 2 400 lelkes, Tolna megye Szekszárdi járásában lévő község csak most került fel a térképre, holott már a római korban is létezett település a mai falu helyén.

A jellegzetes sárközi mocsárvilág gyakran adott menedéket bujdosóknak, szegénylegényeknek éppúgy, mint az itt megtelepült bencés rendi barátoknak.

A zsellérek által lakott kis falu többször leégett mire a település mai szerkezete – a XVIII. század elejére – kialakult. Látnivaló, a turisták számára érdekes célpont a faluban gyakorlatilag nincsen, a mezőgazdaági termelés minimális.

Munkalehetőség alig van, az is jobbára a háziiparban, a népművészeti hagyományőrző tevékenység keretein belül. Talán éppen emiatt a lakosság létszáma az 1960-as évektől lassan, de folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.

Ebbe a kis faluba terveztek hozni néhány menekültet pár napra.

Ez volt az a település, ahol szélsőséges indulatokat váltott ki, hogy egy helyi panzióban menekült gyermekeket akartak üdültetni.

Ebben a faluban falugyűlést hívtak össze a mindenkit érintő ügyben, hogy közösen határozzanak. És ebben a faluban szabadultak el a gyilkos indulatok. A lakosok nem kímélték se egymást, sem a menekülteknek szállást adni szándékozó panzió tulajdonosát.

Az ő kocsijának a kerekeit kiszurkálták a falugyűlést követő éjszakán. Ma reggeli hír, hogy a sorozatos és durva támadások hatására, amelyből a tettlegesség sem hiányzott, beváltotta ígéretét és lemondott Fülöp János, Őcsény polgármestere.

Bár a lemondott polgármester személyes indokokat, ellene irányuló szervezkedést lát az eset hátterében, mi nem elégedhetünk meg ennyivel. Az eset lényegesen mélyebb, lényegesen durvább vetületeit is meg kell látnunk a felszín mögött.

Különösen igaz ez, ha figyelembe vesszük Orbán Viktornak az üggyel kapcsolatos megnyilatkozását, aki a Tallinban megrendezett Európai Uniós csúcsértekezleten is szakított időt arra, hogy foglalkozzon a kicsiny faluban történtekkel:

Nem akarnak az emberek migránsokat befogadni, nem akarnak az országba és nem akarnak a falujukba.

Annyit hazudtak már nekik migránsügyben, hogy nem hiszik el, hogy csak gyerekek fognak jönni.

A magyar ember szereti a gyerekeket, és az elesetteket mindig szívesen segíti, de annyit hazudoztak migránsügyben, hogy ha azt mondják, hogy gyerekek fognak jönni, arra azt mondja a magyar, először gyerekek, aztán a szülők, aztán családegyesítés, és ott vagyunk a bajban.

Nagyon helyes, hogy határozottan, hangosan és érthetően fejezték ki a véleményüket.

Most tekintsünk el attól, hogy a migránsokkal kapcsolatos hazugságok tömbjeit Orbán és kormánya ültette el az emberek tudatában.

Világosan látható az is, hogy az általa megfogalmazott állítások minden egyes szava hazug.

Nem fogom elemezni. Elemezték helyettem mára már többen.

Azt sem akarom kivesézni, hogy mennyire aljas családegyesítésre hivatkozni azoknak a szülő nélkül magukra maradt, elárvult gyerekeknek az esetében, akik komoly nemzetközi nyomásra kerültek állami gondozásba és gyakorlatilag reménytelenül várják sorsuk jobbrafordulását.

Azt sem fogom részletezni, hogy mennyi embertelenség, cinizmus, arrogancia és érzéketlenség van ennek a személynek a szavai mögött.

Nyugodtan mondhatjuk: a humánus megközelítés és az empátia teljes hiánya jellemzi a magyar kormány első emberét.

Nem miniszterelnök az ilyen, egy miniszterelnöknek ugyanis kell, hogy legyen legalább minimális erkölcsi érzéke.

Mindezeket nem fogom kifejteni. Egy dolgot azonban tisztán kell látni.

Mindaz, ami Őcsényben történt, ma Magyarországon bárhol, ismétlem bárhol megtörténhetett volna, és bárhol megtörténhet a jövőben is.

A sárkányfog vetemény beérett. A Fidesznek sikerült annyira eltorzítania a közgondolkodást, annyira – vállalom a szóért a felelősséget – lebutítania a társadalmat és azon belül az egyéneket, annyira eltorzítani a valóságot és a valósághoz való viszonyokat, hogy az emberek gyakorlatilag elveszítették kapcsolatukat a realitásokkal.

Az állami sajtó, TV és rádió által nyíltan és leplezetten sulykolt álvalóság, a hamis hírek orgiája, a menekültekre irányuló gyűlölet-propaganda valósággal elkábította a társadalmat.

Még egészséges és tiszta gondolkodású embereket is sikerült ennek a forgószélnek magába szippantania.

A károk szinte felmérhetetlenek, az azonban látható, hogy egy mindinkább elembertelenedő, befelé forduló társadalomban élünk. Ezt a társadalmat pedig egy beteg politikai akarat tartja ellenőrzése és befolyása alatt, amely láthatóan már azt tesz az egyes emberekkel és a tömegekkel, amit csak akar.

Aki ma Őcsényt és az őcsényieket megítéli, annak jusson eszébe, amit fentebb leírtam.

Ez az eset bárhol megtörténhetett volna az országban. És meg is fog történni mindaddig, amíg ezt a beteg kormányt le nem váltjuk és ki nem heverjük kormányzásának embertelen, tudatbefolyásoló, tudatromboló hatásait.

Sőt, meg is történt már 2016 februárjában.

Emlékszik-e még valaki? Miután hódmezővásárhelyi szülők arra panaszkodtak Lázár Jánosnak, hogy menedékkérő gyerekek játszanak a városi játszótereken, a miniszter azt javasolta, hogy kérjék a Belügyminisztériumot, szüntessék meg a kísérő nélkül érkezett kiskorú migránsok Béla cigány utcai befogadó otthonát.

A gyerekeket azonnali hatállyal áthelyezték Fótra. Később Lázár az országos felháborodás hatására már azzal érvelt, hogy a gyerekek háromszor törték össze a játszóteret. Erről azonban a környéken élő megkérdezettek semmit nem tudtak.

Miközben Balog lelkész a minap arról prédikál, hogy Magyarország menedéke lesz az üldözött keresztényeknek, akikről azt sem tudjuk, hogy léteznek-e, a valóságban menekült árvákkal kelt országos gyűlöletet és csinál politikát a magyar kormány és a Fidesz.

A következő választásokon induló pártoknak és a választópolgároknak ezért a kialakult helyzetért, ennek fennmaradásáért vagy megszüntetéséért is viselniük kell a felelősséget, mikor leadják szavazatukat, vagy épp távol maradnak az urnáktól.

Akár akarják, akár nem.

Szerző: Fábián András/huppa.hu