Az ESA és a repülési nagyvállalat közös célja a NASA Perseverance rovere által begyűjtött kőzetminták Földre való biztonságos visszaszállítása lesz, így könnyebben megvizsgálhatják őket, és bebizonyíthatják, lehetett-e élet egykoron a vörös bolygón.

A bemutatott tervezetek alapján egy igazán ambiciózus, multimilliárdos projektről lehet szó.

" Nemcsak hogy kétszer annyira nehéz, mint egy átlagos Mars-misszió, hanem ennek a négyzete, ha belegondolunk a kivitelezés bonyolultságába", magyarázta David Parker, az Európai Űrügynökség humán és robotikai expedícióinak igazgatója a BBC-nek adott interjúban.

"Az Airbus által épített űrszondát az első interplanetáris teherhajónak nevezhetjük, mivel lényegében kizárólag a Föld és a Mars közti teherszállításra fogják tervezni." - tette hozzá a szakember.

Az Earth Return Orbiter (ERO) névre keresztelt űrhajó 6,5 tonnát fog nyomni, a küldetését pedig 2026-ban kezdheti meg. Az egységet egy ionmeghajtóval és hatalmas napelemekkel láthatják majd el, ezáltal kívánják garantálni a hordozórakéták megfelelő energiaellátását.

A marsi kőzetek visszaszállításához a NASA és az ESA robotjainak szoros együttműködésére lesz szükség. A SpaceNews információi szerint a NASA landolóegységébe szerelt ESA marsjáró gyűjthetné be a Perseverance mintacsöveit, amelyeket a Mars Ascent Vehicle nevű apró rakéta vörös planéta körüli pályára állítana.

Miután találkozna a Mars Ascent Vehicle és az ERO, egy focilabda méretű konténerbe halmoznák a kőzeteket, ezután egyenesen a Föld felé irányítanák az űrszondát. Ha minden az előzetesen megálmodott tervek alapján halad, akkor 2031-ben a kapszula a utahi sivatagban érhet földet. (liner.hu)