Orbán tusványosi beszéde kapcsán megint előjöttek a székelyekről szőtt magyarországi legendák és sztereotípiák egyszerűbb formái.

Az azonban, amiről néhány napja jöttek a hírek, már totálisan meghaladja az értelmezési potenciált: eszerint a székelyek elismert magyarországi nemzetiség szeretnének lenni – miközben köztudomás szerint a székelyek

• nem Magyarországon élnek
• magyarok, és nem a magyartól eltérő nemzetiség
• magyarul beszélnek.

Megmondom őszintén, a székely furfanggal a választások előtt meg akarjuk nézni, ki támogatja a székelyeket igazán. Szeretjük az egyenes beszédet, mondják meg, ki van velünk és ki nincs!

Az NVB korábban kétszer formai okok miatt már elutasította a székely kezdeményezést, úgyhogy a benyújtók is meglepődtek egy kicsit, hogy most mégis átment a dolog. De ez csak az első lépés: most össze kell gyűjteni ezer érvényes támogató aláírást, aztán kikérik az MTA véleményét is, végül pedig a Parlament szavaz a kérdésről.

Ha elfogadja a Parlament, ha nem, nekünk székelyeknek jó. Ha nem fogadják el, majd beszélgetünk. És meglássuk 2018-ban, hogy akkor ki az, aki rájuk fog szavazni. És akkor megyünk a törvényszékre is, hogy vegyék le a székely zászlót a Parlamentről, mert akkor ők nem képviselnek minket!

András Mihály, a Székelyek Világszövetsége szerint ez a kérdés alkalmas arra, hogy színvallásra kényszerítse a magyar politikai erőket és a kormányt is, mennyire támogatják „a székely ügyet”. A mostani kezdeményezést jogilag magánszemélyként az a Csibi Barna adta be, aki a Magyar Gárda mintájára megalapította a Székely Gárdát.

Miközben a székelyek teljes egyértelműséggel magyarnak vallják magukat, sőt, a kutatások szerint a magyarságukhoz jobban ragaszkodnak, mint máshol, mostanában újra erősödik a korábban is jelentős székely identitás.Ez azonban nem jelenti azt, hogy közben ők ne éreznék magukat egyúttal magyarnak is: az erdélyi magyarok 90 százaléka a magyar nemzet részének vallja magát.

A székely identitás egy sajátos regionális identitás a magyarságon belül, bár egy kicsit markánsabb a többinél, de azért a matyóhoz, palóchoz hasonló 

– fogalmaz Veres Valér, aki szerint a székely identitásreneszánsz tükröződik néhány szimbólum növekvő népszerűségében is: ez leginkább a székely zászlónál látszódik, ami tulajdonképpen egy új hagyomány, mely csak a 2000-es években terjedt el – most már sok rendezvényen az lobog a magyar zászló mellett, vagy akár ahelyett is.

Hát persze, hogy magyarok vagyunk! De elsősorban székelyek vagyunk, az életformák, egész gondolkodásunk az

– mondta a bonyolult identitásviszonyokról az Indexnek a Székely Világszövetséget vezető András Mihály. 

Ha az ENSZ elismer „indigenousnek”, mint például az indiánokat, arra már hivatkozhatunk, az lehet a nemzeti önrendelkezés alapja. És ha Magyarországon el vagyunk ismerve, akkor ezzel mehetünk Romániához is.

Mivel a tudományos konszenzus szerint a székelység a magyarságnak egy néprajzilag sajátos alcsoportja, önálló anyanyelve nincs, történelmi honossága pedig a mai Romániában van, eléggé kétségesnek tűnik, hogy az MTA támogatni fogja-e a kezdeményezést. 

A Székelyek Világszövetsége azért gyűjti a szükséges aláírásokat; azt mondják, azt mindenkitől örömmel fogadják, származástól függetlenül. András Mihály azt szeretné, ha legalább „egy napra minden magyar székelynek vallaná magát.”

index.hu / További részletek Kolozsi Ádám cikkében, az Index-en