Habár a szervezet adatai alapján csökkent a perek száma, az eljárások harmada – több mint 18 ezer per – továbbra sem zárult le. Ráadásul utóbbiak közül csaknem hatezer ügy továbbra is fel van függesztve a jogszabályok alapján. Ezek csak akkor indulhatnak újra, ha a törvény szerint a bankok és az adósok közt megtörténik az elszámolás.

Az OBH statisztikái szerint 2013. november 1-je és 2016. december 31-e között 57 847 devizahiteles-ügy érkezett a törvényszékekre és a járásbíróságokra. A közel 60 ezer eljárás azonban vélhetően nem fedi a bíróságokra érkezett összes devizahiteles-kereset számát, ugyanis csak 2013-ban kezdték különböző szempontok alapján összesíteni az addig külön nem nyilvántartott ügyeket.

Ezeknek egyébként érdekessége, hogy az OBH arról már nem vezet statisztikát, hogy a bankok vagy az adósok pernyertességével érnek-e véget az eljárások, pedig ezek kulcsfontosságúak lennének mind a hitelesek, mind a pénzintézetek szempontjából.

Nem csökkent a nyomás

A legtöbb kereset – körülbelül 20 ezer – a Fővárosi Törvényszékre érkezett, ezek az összes eljárás nagyjából harmadát teszik ki. Valamivel több mint 7 ezer per szintén a fővárosban, a Budapest Környéki Törvényszéken indult. Vidéken a legtöbb eljárás – csaknem 6 ezer – Csongrád megyében, míg a legkevesebb – körülbelül ötszáz – Tolna megyében indult. A hatalmas mennyiségű eljárás pikantériája egyébként az, hogy a kormányzat célja az volt a devizahiteles-törvények megalkotásakor, hogy csökkentse a bíróságokra nehezedő nyomást, ám a statisztikák alapján ez aligha sikerült. Emlékezetes, hogy Trócsányi László igazságügyi miniszter a devizahiteles-jogszabályok kapcsán azzal érvelt az Alkotmánybíróságnak írt levelében, hogy a törvények megalkotásával megszűnik az adósok bizonytalan helyzete, a polgári perekre jellemző többéves időtartam helyett pedig a devizahiteles-probléma fél év alatt megoldódik. Ez azonban már több mint két éve volt.

Nem mellékes, hogy a devizahiteles-törvény értelmében a legtöbb esetben már lezajlott elszámolások után – a kormányzati kommunikáció ellenére – több mint tízezer adós nem érezte magát megmentve. 2015 októbere után, tehát amikorra már a bankok többsége elszámolt ügyfeleivel, több ezer új devizahiteles-ügy érkezett a bíróságra. Kérdéses ugyanakkor, hogy van-e értelme bírósághoz fordulniuk az adósoknak, nemrég ugyanis érdekes nyilatkozatot tett lapunknak a Pécsi Ítélőtábla elnöke. Makai Lajos azt mondta, hogy a devizahiteles-törvények nem kifejezetten „adóspártiak”, így jogértelmezésük sem lehet az. Szavai arra utaltak, hogy a kormány „adósmentő” törvényei valójában nem feltétlenül a hiteleseknek kedveznek. Ezt egyébként arra reagálva mondta, hogy a Magyar Nemzet megszerzett egy jegyzőkönyvet, amely a Pécsi Ítélőtábla és a Pécsi Törvényszék tavalyi konferenciáján elhangzottakat rögzítette. E szerint a bírók egymás közt kendőzetlen őszinteséggel beszéltek a devizahiteles-perek kimeneteléről. – Az adósok próbálkozásait ki tudjuk „lőni”. Csak a „kegyelemdöfést” adjuk meg. „Meggyógyítjuk” a hitelszerződéseket, akkor is, ha ez az adósok érdekeivel nem találkozik – többek közt ezek a kijelentések hangoztak el.

Érdekes ugyanakkor, hogy a bíróság pártatlanságát alapjaiban megkérdőjelező kijelentésekre sem az OBH, sem pedig a Kúria nem reagált. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor a tegnapi kormányinfón közölte, részletes tájékoztatást kér az igazságügyi minisztertől a devizahiteles-ügyek helyzetéről.

Forrás: mno.hu

CIVILHETES szerkesztő: K. Toók László