Az egyetem mellett más lehetőségei is vannak azoknak a fiataloknak, akik tanulni szeretnének. A Centrum Oktatóközpont összeszedte, mit tehetnek azok, akiknek idén nem sikerült bejutniuk a választott felsőoktatási intézménybe, és ezért szakmát tanulnának.

Ingyenes, iskolarendszerű OKJ képzések

2015 júniusától az állam már két szakma megszerzését biztosítja ingyenesen. Nappali tagozaton 25 éves korig, esti tagozaton korhatár nélkül lehet ingyenesen tanulni. A nappali tagozatosok jogosultak diákigazolványra, családi pótlékra (annak a tanévnek a végéig, amelyben a tanuló betölti a 20. életévét), árvasági ellátásra, egészségbiztosításra. Az esti tagozaton tanulók estis diákigazolványt igényelhetnek.

Ingyenes képzéseket jelenleg csak a szakképzési centrumok alá tartozó iskolák, illetve néhány alapítványi és egyházi iskola indíthat. A szakképesítéseket 2-3 év alatt lehet iskolarendszerben megszerezni, de sok szakma csak néhány városban végezhető el, vagy csak fizetős felnőttképzésben tanulható.

Fizetős, tanfolyami rendszerű OKJ-s képzések

Az OKJ-s szakmai végzettséget jelenleg felnőttképző intézményekben is meg lehet szerezni, az iskolarendszerű képzéseknél rövidebb idő alatt.

A felnőttképzések nem ingyenesek, nem jár a jelentkezőknek diákigazolvány, de a szervező iskolák számos más előnyt nyújtanak a tanulóknak. Például többféle ütemezésben indulnak tanfolyamok, hogy munka mellett is be tudjanak járni a tanulók. Mivel ezek piaci alapon működő iskolák, így jobb körülmények közt, modernebb eszközökön sajátíthatják el a diákok a választott szakmát.

Fontos tudni, hogy az OKJ képzéssel nem fogynak az államilag finanszírozott félévek, így ugyanannyi ideig tanulhatnak a felsőoktatásban állami ösztöndíjas formában azok, akik szakmát tanulnak, mint azok, akik nem szereznek OKJ-s végzettséget – írja a Centrum Oktatóközpont.

Ezekért a szakmákért jár pluszpont a felvételin

Felsőfokú vagy emelt szintű OKJ képzéseket abban az esetben is érdemes elvégezni, ha a későbbiekben egyetemi vagy főiskolai képzésre szeretne valaki jelentkezni, hiszen ha az adott szakirányon tanul tovább, és a szakterületen oktató egyetemek és főiskolák úgy döntenek, az OKJ-s végzettségért 32 többletpontot kaphat.

Csak azokért az 1993 után szerzett, Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítésekért lehet 32 plusz pontot kapni, amelyek azonosító száma 54-gyel vagy 55-tel kezdődik, és csak abban az esetben, ha a jelentkező a szakiránynak megfelelő szakra felvételizik.

Ha tehát például 21, 31, 33, 51 vagy 52 számmal kezdődik ez az azonosító, akkor nem jár érte OKJ plusz pont a felvételin. Ezek a számok egyébként többek között a képzés szintjét jelölik, ami az 54 esetén emelt szintű, az 55 esetén felsőfokú szakképzettséget jelent, míg a többi szám alap- vagy középszintű szakképzettséget jelöl, ezekért pedig nem jár többletpont.

OKJ többletpont a szakképesítés alapján csak az agrár, bölcsészettudomány, gazdaságtudományok, informatika, jogi, műszaki, orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzései, pedagógusképzés (kivéve egyes osztatlan tanárképzési szakok), sporttudomány (kivéve edző alapképzési szak), társadalomtudomány, természettudomány képzési területeken kapható.

A rendszer elsőre talán bonyolultnak tűnik, ezért nézzünk meg egy konkrét példát. Ha valaki elvégzi a pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyamot – melynek OKJ azonosító száma 54 344 01 –, és később a felsőoktatásban gazdaságtudományi szakra felvételizik, 32 pluszpont jár az OKJ-s bizonyítványért. Ha azonban jogi szakra jelentkezik, ezért az OKJ-s bizonyítványért nem kap többletpontot a felvételin, mert az csak akkor jár, ha a tanfolyaméval azonos szakterületen tanul tovább. Ilyen esetben érdemesebb az irodai titkár tanfolyamot (OKJ 54 346 03) választania.

Fontos, hogy a képzési területen csak abban az esetben jár a többletpont, ha a képzési terület intézményei erről közösen úgy határoztak. Ez igaz akkor is, ha az OKJ-szakmacsoport alapján a megszerzett szakképesítés egyébként szakirányúnak minősülne.

Bár 2020-tól változik a szakképzés, a megszerzett szakmai végzettségek nem vesznek el, ugyanolyan teljes értékű szakmai bizonyítványnak számítanak a szakképzés változásai után is. A jövőre életbe lépő változások még nem befolyásolják az idén induló képzéseket, melyek még a jelenlegi rendszerben fognak lezajlani.