Egyéves a vasárnapi boltzár, íme a következményei
Most ünnepli első születésnapját a vasárnapi boltzár: egy évvel ezelőtt lépett életbe az a törvény, amely megtiltja a 200 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzleteknek, hogy vasárnap is kinyissanak.
9000 fővel csökkent a foglalkoztatottság, továbbá a múlt év óta mintegy 2500 kis üzlettel lett kevesebb.
A kormány számításai szerint azonban sikertörténetről beszélhetünk, hiszen 5,6 százalékkal bővült tavaly a hazai kiskereskedelmi forgalom, a kisvállalkozásoknak tavaly március 15. óta 200-250 milliárdos többletbevétele keletkezett. A szakmabeliek véleménye azonban az, hogy ez az impozáns adat úgy jöhetett ki, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium ideszámolta a vendéglők, a szállodák, a benzinkutak és a trafikok forgalomnövekedését is.
Cél: a forgalomterelés
Most ünnepli első születésnapját a vasárnapi boltzár: egy évvel ezelőtt lépett életbe az a törvény, amely a KDNP javaslata alapján megtiltotta a nyitva tartást a hét utolsó napján a legtöbb kiskereskedőnek. A Fidesz-KDNP „legerősebb” érve az volt a vasárnapi zárva tartás mellett, hogy a szabályozás lehetővé teszi, hogy a családok együtt legyenek vasárnaponként, és mással tudják eltölteni a szabadidejüket.
Az atlatszo.hu által beszerzett lobbianyagból azonban az derült ki, hogy a cél nem volt más, mint a nemzetközi tulajdonú üzletláncokkal szemben a magyar tulajdonú kereskedelmi vállalkozások (CBA, Coop és Reál) helyzetbe hozása. Korábban már több törvényt is ebben a szellemben hozott a kormánytöbbség: 2010-ben például ágazati adókat vezettek be, a hazai érdekeltségű kereskedelmi láncokat azonban a sávos adózással védték meg. 2013-ban pedig úgy módosították az iparűzési adóra vonatkozó szabályokat, hogy a 100 milliárd forint feletti áruházláncoknak jóval magasabb adóalap után kelljen fizetniük.
A 2010-2014 között bevezetett élelmiszerlánc-felügyeleti díjat pedig úgy alakították át2015-re, hogy a 300 milliárd forint bevételt meghaladó áruházláncoknak brutális terhet kell fizetniük. Mindeközben pedig a sávos rendszer védte a baráti cégeket. Az Európai Bizottság viszont hamar felfüggesztette a sarc bevezetését, mivel az diszkriminatív volt, így a kormány végül kénytelen volt meghátrálni. A vasárnapi boltbezárás azonban elsőre úgy tűnhetett, hogy hatékony fegyver lehet majd a kormány kezében a multik ellen.
Mit vártak, és mi lett az eredmény?
Mikor biztossá vált a vasárnapi boltzár bevezetése, több iparági szakértő is aggodalmát fejezte ki, hogy előreláthatóan rengeteg negatívummal jár majd az intézkedés. Még azt sem tartották elképzelhetetlennek, hogy akár 20 ezer ember állása is megszűnhet az év folyamán. Az NGM is számolt negatív következményekkel: az általuk megrendelt kutatásban arra jutottak, a vasárnapi zárva tartás miatt akár 10 ezer ember is elveszítheti a munkahelyét, és akár 20 milliárd forintos forgalomcsökkenést is okozhat az intézkedés. Így egy évvel a bevezetés után, a fellelhető adatok alapján talán érdemes megvizsgálni, hogy mit is hozott a vasárnapi zárva tartás.
A kormány természetesen sikerként számolt be az intézkedés kapcsán: az NGM számításai szerint 5,6 százalékkal bővült tavaly a hazai kiskereskedelmi forgalom, a kisvállalkozásoknak tavaly március 15. óta 200-250 milliárdos többletbevétele keletkezett. A szakmabeliek azonban ezeket a számokat nem tartják kellően megalapozottnak, mert a kormány hivatkozási alapjául szolgáló online kasszák forgalmi adatai nemcsak a kiskereskedelmi egységekre vonatkoznak, hanem a vendéglőkre, a szállodákra, a benzinkutakra és a trafikokra is. Továbbá a számokat az online kasszák „fehérítő” hatása is felfelé húzhatta.
A létszámra vonatkozó statisztikákból az derül ki, hogy a négy főnél nagyobb kiskereskedelmi cégek alkalmazottainak száma nem változott érdemben tavaly, azonban a kereskedelemben foglalkoztatottak száma – ebbe beletartozik mindenki, aki a kis- és nagykereskedelemben dolgozik – 8-9 ezer fővel csökkent 2014-hez képest. Ezen kívül az is tudható, hogy tavaly óta mintegy 2500 üzlettel lett kevesebb, s leginkább a maximum 3 főt foglalkoztató üzletek húzták le a rolót.
Bár a törvény kimondatlan célja az volt, hogy az Orbán-kormány ezzel is borsot törjön a nagy nemzetközi áruházláncok orra alá, a GfK Hungária felmérése szerint 6,8 százalékkal esett a hazai láncok piaci részesedése, míg a multik számára nem hozott érdemben változást a vasárnapi boltzár bevezetése. Általában csak újra kellettgondolniuk a logisztikai és értékesítési stratégiáikat, többek között ezért növelték meg hétfőtől szombatig a nyitvatartási idejüket. Ezen kívül a multik milliárdokat spóroltak meg azzal, hogy nem kellett vasárnapi pótlékot fizetni a dolgozóiknak – írja a nol.hu.
Az emberek nem akarják a vasárnapi boltzárat, csak éppen népszavazni nem lehet róla
Az Ipsos kétszer is megkérdezte az emberek véleményét a múlt év márciusában életbe lépett intézkedésekről. Ahogy tavaly tavasszal, úgy ősszel is úgy nyilatkozott a megkérdezettek több mint kétharmada, hogy inkább nem, vagy egyáltalán nem ért egyet a vasárnapi zárva tartással.
A közvélemény-kutatók felmérései alapján nem is csoda, hogy a kormánypártok mindenáron azon vannak, hogy megakadályoznák a vasárnapi boltbezárás eltörlését kezdeményező népszavazást. Az MSZP már sokadik nekifutásra próbálkozik ezzel, a legutóbb, mint emlékezetes, már egy csoport kigyúrt kopasz ember állta útját fizikailag Nyakó Istvánnak, aki az MSZP nevében készült leadni a vasárnapi zárva tartásról szóló népszavazási kezdeményezést.
A vasárnapi boltbezárás rengeteg bosszúságot okozott az elmúlt években. A kereskedelemben dolgozók sokaságának pedig óriási érvágást jelentett a vasárnapi bérpótlék kiesése. Mi a lenti dallal emlékezünk meg az emberek által utált boltzárról, amellyel a KDNP tán soha nem látott mértékben lopta be magát a magyar emberek szívébe.
