A Fidesz most ebbe a körkörös védelembe hajszolta bele magát, így a hazugságok egyre nagyobbra duzzadnak. Itt most nem csupán a katás vállalkozások utólagos értelmezéséről van szó, hanem a háború és a gyenge forint, illetve az infláció összekapcsolásáról is. Minél nagyobb a baj, annál több meghatározó fideszes politikus száll be az adok-kapokba, és annál abszurdabb kijelentéseket tesznek. - írja a Szegedi Kattintós

Álljon itt csak két durva hazugság annak utólagos igazolására, hogy a kormány helyesen döntött, amikor egy nap alatt lényegében kinyírta a legnépszerűbb hazai vállalkozási formát. Orbán Viktor például szokásos péntek reggeli rádiós monológjában a következőt állította: „Nem működik, hogy 450 ezer ember, aki katázik, nem fizet be a nyugdíjjárulékba.” Ez nettó hazugság, épp ezért kiválóan alkalmas arra, hogy az érintettek ellen hangolja a lakosság nagy részét. Bánk Erik, fideszes országgyűlési képviselő pedig ennél is messzebb ment. Egyszerűen adócsalónak nevezett közel félmillió magyar állampolgárt, mert ezt a kormány által kidolgozott, és sokszor dicsért adózási formát választották.

A hangnem brutalitása jelzi, hogy nagy a baj, hiszen a durva visszatámadás annak elkerülésére szolgál, hogy a protestálók mellé olyanok is csatlakozzanak, akik most még nem hallatták a hangjukat, pedig eléggé kiborultak a kormány váratlan húzásaitól. Elképzelhető az is, hogy a rezsicsökkentés alapjainak megreccsenése is tüzeli majd az elégedetlenkedőket. Bár az új rendelkezés kapcsán még nem indult tiltakozási hullám, de a kormány nyilván tisztában van azzal, hogy a megszorító intézkedések előbb-utóbb felerősítik azok tiltakozását is, akik egyelőre csak néma szemlélői az eseményeknek.

A kormány egyébként régóta tudja, hogy nagy a baj, ám a kommunikációjában ezt kicsit sem jelezte, pedig taktikus lett volna közvetlenül az április 3-i választási győzelem után bevezetni a köztudatba, hogy probléma van a költségvetéssel, és komoly gondok lehetnek az energiaellátással is. A politikai kommunikációban jártas szakemberek régóta vallják azt a nézetet ugyanis, hogy közvetlenül a győzelem után bocsátják meg leginkább a választók, hogy palira vették őket, később már jóval kevésbé toleránsak a nyilvánvaló hazudozásokkal szemben.

Márpedig a hazudozás már a kampányban elkezdődött. A kormánypárti politikusok elhitették a választókkal, hogy az oroszokkal kötött hosszú távú energetikai megállapodások az orosz-ukrán háború ellenére is biztosítják az olcsó és folyamatos kőolaj- és gázellátást. A szerződés leglényegesebb részeit persze titkosították, így fogalmunk sincs arról, milyen garanciákat adott Vlagyimir Putyin Orbán Viktornak, illetve milyen áron szállítja a nyersanyagokat az orosz fél. A mostani kapkodásból egyértelműnek tűnik, hogy az oroszok vagy hazudtak a magyar félnek, vagy eleve előnytelen szerződés aláírására kényszerítették Orbán Viktort.

A baj persze csőstül jön, ami eddig nem volt jellemző a Fidesz kormányzásának eddigi 12 évére. Összeértek ugyanis olyan kedvezőtlen folyamatok, melyekkel szemben külön-külön is nehéz lenne védekezni. Már a koronavírus-járvány elindította ezt a sort, aztán jött a háború, a felpörgő infláció, és az egyre keményebb viták az EU-val, aminek folyományaként most már szinte semmilyen pénzügyi támogatás nem érkezik Brüsszelből. Az sem tesz túl jót a magyar gazdasági és diplomáciai pozícióknak, hogy az orosz agresszor hallgatólagos támogatása miatt lényegében felbomlott a V4 országok szövetsége, így jelentősen gyengült Orbán érdekérvényesítő képessége az EU-n belül.

A Fidesz egy súlyosan skizofrén helyzetben találta magát június végére: Egyrészt, igen erős volt a támogatottsága a lakosság körében a fölényesen megnyert áprilisi választásnak köszönhetően, ugyanakkor hatalmas lyuk tátongott a költségvetésen, a rezsicsökkentésnek és az árstopnak köszönhetően pedig a pénzügyi válság egyre mélyebbre húzta a gazdaságot. Ez jelentkezett az infláció elszabadulásában, valamint a forint látványos gyengülésében. A kormány ugyan jelentős forgalmi adóbevételekhez jut a drágulásnak köszönhetően, ám ez egy ördögi körbe vezeti a költségvetést, hiszen így nem lehet mérsékelni a drágulást és a forint zuhanását sem.

Komoly hitelességi problémákkal küzd tehát az új kormány, hiszen már hiába harsogja, hogy nem a magyar emberekkel kell megfizettetni a háború árát, a tények azt mutatják, hogy a kata kinyírásával, valamint a rezsicsökkentés alapvető fundamentumainak elengedésével igenis mi fogjuk megfizetni azoknak a hibáknak az árát, amit a kormánypárt az utóbbi 12 évben elkövetett. A döntéshozók közül ugyanis mindenki tudta, hogy egy fenntarthatatlan rendszert próbál életben tartani Orbán Viktor, de ő az utolsó pillanatig ragaszkodott ahhoz, hogy az egészről a háború, az Európai Unió, sőt Ukrajna tehet, mert utóbbi nem hajlandó megadni magát Oroszországnak.

Még néhány napja is azon gúnyolódtak fideszes politikusok és a közmédia, hogy a nyugati országokban megszorításokra, spórolásra készülnek. Ez egyrészt azt jelzi, hogy csak a legmagasabb szinten tudták pontosan, mekkora a baj, másrészt, hogy semmilyen kommunikációs terv nem készült arra, hogy miként fogják adagolni a keserű pirulákat a választópolgároknak. A legrosszabb azonban még csak most fog bekövetkezni. A legtöbb embert érintő intézkedés ugyanis a benzinárra vonatkozó rendelkezés, amelynek köszönhetően jelenleg majdnem fele annyiért tankolnak a magyar állampolgárok, mint amennyibe az üzemanyag valójában kerül. Ezt az intézkedést október 1-ig hosszabbította meg a kormány, de nagy a valószínűsége annak, hogy ez addig fenntarthatatlan lesz, így itt is lépnie kell a kormánynak. Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „Ha odaajándékozod valakinek a puskádat, de néhány év múlva meggondolod magad, és visszakéred, ne csodálkozz, hogy nem kapod vissza, sőt le is puffanthatnak vele.” (Szegedi Kattintós)