A 18. életévüket betöltött állampolgárok helyi idő szerint 17 óráig (közép-európai idő szerint 16 óráig) járulhatnak az urnákhoz. A török hatóságok mintegy 64 millió 164 ezer választópolgárt vettek nyilvántartásba, 60 millió 745 ezret belföldön, 3 millió 419 ezret pedig külföldön.

A második fordulóban csaknem 50 ezren először élhetnek a voksolás lehetőségével. Második forduló azért szükséges, mert a május 14-i első fordulóban egyik indulónak sem sikerült abszolút többséget szereznie. Vasárnap már csak a legjobban szereplő két jelölt méretteti meg magát.

Az első fordulót Erdogan nyerte meg a szavazatok 49,52 százalékával.

Kilicdaroglu, aki a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke, a szavazatok 44,88 százalékát szerezte meg. Továbbra is pártszövetség áll mindkét jelölt mögött, nem csupán párt. Erdogant a Nép Szövetsége, Kilicdaroglut pedig a hatpárti Nemzet Szövetsége támogatja. Az államfőválasztás harmadik helyezettje, Sinan Ogan bevándorlásellenes politikus, aki május 14-én 5,17 százalékot kapott, a héten arra szólította fel híveit, hogy Erdogant támogassák a második fordulóban.

Érvelése szerint Törökország végrehajtó elnöki rendszerében a stabilitás fontos alapja, hogy a köztársasági elnökség és a parlament ugyanazon szövetség irányítása alatt álljon. Ugyanis a szintén május 14-én tartott egyfordulós parlamenti választáson az Erdogan-vezette kormánypárt, az iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) az elért 35,61 százalékkal 268 képviselői mandátumhoz jutott a 600 fős törvényhozásban, míg Kilicdaroglu pártja, a CHP a voksok 25,33 százalékát gyűjtötte be, ami 169 parlamenti helyet biztosított a pártnak.

A napokban a bevándorlóellenes Győzelem Pártja, amely a parlamenti választáson 2,23 százalékot kapott, bejelentette: Kilicdaroglut fogják támogatni.

A Győzelem Pártja elnöke, Ümit Özdag rámutatott: a kormánypárt is támogatásért folyamadott hozzájuk, de az ő politikájuk nem tartalmazza a menekültek hazatérését, Kilicdarogluval viszont egyetértésre jutottak a kérdésben. Törökországban él a világon a legtöbb menekült, a hivatalos számok szerint nagyjából 4 millió.

A külföldön élő törökök május 20. és május 24. között szavazhattak Törökország külképviseletein, de a török vámkapuknál, tehát a nemzetközi repülőtereken és az ország határállomásain vasárnap délután 17 óráig még ők is voksolhatnak. Az ő szavazócéduláikat a hét második felében Ankarába szállították. Ezeket a borítékokat szintén a 17 órás urnazárást követően bontják ki.

Az 1961 óta érvényben lévő választási törvény értelmében 18 óráig az összes sajtóorgánumban tilos lesz magára a választásra, valamint annak eredményére vonatkozó mindennemű hír, találgatás és megjegyzés közzététele. 18 és 21 óra között a médiumok kizárólag a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) által kiadott információkat hozhatják nyilvánosságra.

Az YSK a médiát érintő korlátozásokat a tervek szerint 21 órakor oldja fel, bár dönthet úgy is, hogy ezt az időpontot korábbra hozza.

A sajtóra vonatkozó korlátozásokon túl vasárnap reggel 6 órától éjfélig szintén tilos lesz az alkoholtartalmú italok eladása és nyilvános fogyasztása.

Az éttermek is csak ételt szolgálhatnak fel. Ezenfelül zárva tartanak a szórakozóhelyek, a bárok, a kocsmák, de a teázók, a kávézók, a mozik és még az internetkávézók is. Továbbá a rendőrökön és a közrend védelmével egyéb módon megbízottakon kívül más nem tarthat magánál fegyvert. Este 18 óráig pedig még esküvőt sem szabad tartani, de 18 és 24 óra között is csak a felsorolt tilalmak betartásával. (MTI)