Először fejezte ki sajnálatát belga uralkodó a Kongóban elkövetett atrocitások miatt
Első belga uralkodóként mélységes sajnálatát fejezte ki Fülöp belga király a gyarmati időkben, II. Lipót uralkodása alatt elkövetett erőszakos és kegyetlen cselekedetek miatt Félix Tshisekedinek, a korábbi belga gyarmat, a mai Kongói Demokratikus Köztársaság elnökének az ország függetlenné válásának 60 évfordulója alkalmából írt levelében kedden.
Illusztráció: magyarnarancs.hu
Korábban belga uralkodó még nem nézett ilyen módon szembe az ország gyarmatosító múltjával.
Szeretném kifejezni mélységes sajnálatomat a múlt sebei, a gyarmati időszak során tapasztalt szenvedések és megaláztatások miatt
- fogalmazott Fülöp, aki levelében azt írta: elítéli és sajnálja a helyi lakosság ellen elkövetett erőszakot.
Kijelentette, a gyarmatosítás és az azt követő gyarmati időszak a belga történelem fájdalmas fejezete, amely azóta is súlyosan hat a kollektív emlékezetre. Hosszú távú következménye a társadalomban ébredt és ma is tapasztalható hátrányos megkülönböztetés, amelynek minden formája ellen folytatni fogja a küzdelmet.
A belga sajtó által idézett levelében a belga uralkodó kiemelte, hogy a Kongói DK függetlenné válásának 60. évfordulója alkalmat ad a két ország "mélyen gyökerező barátságának megújítására".
A kapcsolatok további erősítése és a még gyümölcsözőbb barátság kialakítása érdekében képesnek kell lennünk arra, hogy igaz módon és higgadtan tudjunk beszélni a hosszú közös történelemről
- mondta.
Kijelentette, hogy a globális kihívások együttműködést és kölcsönös tiszteletet követelnek.
Az emberi méltóságért és a fenntartható fejlődésért folytatott küzdelem erőinek egyesítését igényli mindkét ország, és mindkét kontinens részéről úgy az afrikaiak, mint az európaiak érdekében
- tette hozzá.
Az 1865 és 1909 között uralkodó II. Lipót az 1870-es évek közepétől nagy érdeklődéssel fordult az afrikai földrajzi felfedezések felé. Henry Morton Stanley segítségével 1879-1884 között személyes birodalmat épített ki a Kongó folyó vidékén, 2,4 millió négyzetkilométer területet szerzett meg Közép-Afrikában. Miután a belga parlament nem támogatta törekvéseit, a nagyhatalmakkal a berlini konferencián (1884-85) az akkor létrehozott Kongói Szabad Állam uralkodójának ismertette el magát, a terület két évtizedig a király személyes tulajdonát képezte.
Nem járt Kongóban, de ügynökei olyan kegyetlenül bántak a helyiekkel, hogy 1908-ban a belga kormány átvette tőle a gyarmat igazgatását. Aki nem teljesítette a gumitermelési kvótákat, annak halál járt, és rengeteg gyerek végtagját vágták le emiatt, ami a gyarmatosítók kegyetlenségének jelképévé vált. Lipót huszonnégy éves uralkodása alatt becslések szerint 10-15 millió kongói vesztette életét. A terület 1960. július 1-jén vált független országgá.
(MTI)
