energiaszuverenitás

Az energiatárolás néhány év alatt teljesen átírhatja az energiapiacot

2026.05.29 CIVILHETES
2026 áprilisa volt az első hónap a történelemben, amikor a szél és a nap energiájából előállított villamos energia világszinten meghaladta a gáz égetésével előállított villamos energia mennyiségét — írja Szilva Attila fizikus. A szerző szerint ez nemcsak klímavédelmi fordulópont, hanem gazdasági és geopolitikai változás is: a megújulók és az energiatárolás együtt egyre inkább képesek leválasztani az áramárakat a drága fosszilis energiahordozókról. Az ausztráliai Queensland példája azt mutatja, hogy az akkumulátoros energiatárolás néhány év alatt képes kiváltani a csúcsidei gázerőművek jelentős részét. A folyamat Európában is gyorsíthatná az energiaárak csökkenését — Magyarországon pedig az energiatárolás és a regionális együttműködés mérsékelhetné az importfüggőséget és az áramárakat.

Hogy a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon: így lehet összeegyeztetni a rezsicsökkentést az új uniós klímaszabályokkal

2026.05.27 CIVILHETES
A rezsicsökkentés fenntartása ma politikai kényszer Magyarországon, miközben az Európai Unió új kibocsátáskereskedelmi rendszere, az ETS2 éppen a fosszilis energia drágításával ösztönözne fogyasztáscsökkentésre. A Green Policy Center elemzése szerint a két rendszer ugyan első látásra nehezen összeegyeztethető, de megfelelő kompenzációval, energiahatékonysági beruházásokkal és okos szabályozással Magyarország végül még nyerhet is az átálláson. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadójának írása végén még az is kiderül, hogy az ETS2 és a Szociális Klímaalap évente akár 500 milliárd forintnyi forrást hozhat az országnak energiafelújításokra és a sérülékeny háztartások támogatására.

Az új kormány alatt dől el, hogy a zöld átállás nyertese lesz-e Magyarország

2026.03.17 CIVILHETES
Magyarország fordulóponthoz érkezett a klímapolitikában. A Green Policy Center szakértői szerint a következő kormányzati ciklus döntő lesz: ekkor kell végrehajtani azokat a strukturális változtatásokat, amelyek nélkül a 2030-as kibocsátáscsökkentési célok és a 2050-es klímasemlegesség elérhetetlenné válhatnak. Az elemzés szerint az épületállomány mélyfelújítása, az energiaellátás reformja és a közlekedési rendszer átalakítása egyszerre szolgálhatja a klímavédelmet, a gazdasági modernizációt és Magyarország energiaszuverenitását. A szakértők úgy látják: ha a zöld átállást nem teherként, hanem fejlesztési lehetőségként kezeljük, Magyarország a folyamat egyik nyertese lehet.