Vasárnap bejelentette, hogy a tavaly nyári puccskísérlet után kihirdetett, akkor még indokolható szükségállapotot mindaddig fenntartja, amíg Törökországban beköszön a jólét és a béke.

Ezek elég bizonytalan határpontok, ezért, ha finoman akarunk fogalmazni, határozatlan ideig, durvábban: akármeddig mindenféle törvényhozási és alkotmányos kontrol nélkül, pusztán rendeletekkel irányíthatja az országot.

Erre amúgy 2019-től már alkotmányosan is lehetősége lesz, amennyiben újraválasztják.

Áprilisban a népszavazáson szűk többséggel megszavazták az új török alkotmányt, amely alapján 2019-től az elnök - aki az alkotmány módosításával akár újabb két ciklusban is Erdogan lehet - a törvényhozás nélkül, rendeletekkel kormányozhat.

Erdogan most bebiztosította, hogy az átmeneti időszakban is kénye-kedve szerint alkothat törvényeket.

A hivatalos indoklás szerint a szükségállapotra a puccs- és a terrorizmus veszélye miatt van szükség. A gyakorlatban Erdogan teljhatalmát az ellenzék elnémítására használta, eddigi rendeletei alapján

• tartóztattak le 40 ezer embert;
• rúgtak ki állásából 140 ezer közszolgát;
• csuktak le 120 újságírót;
• zártak be 150 sajtóterméket;

tartóztattak le ellenzéki vezetőket.

Erdogant a jelek szerint már az sem hatja meg, hogy diktatórikus hatalomgyakorlása miatt Törökország minden esélyét elvesztheti az EU-csatlakozásra.

Hogy merészelik azt kérni, hogy feloldjuk a szükségállapotot?

- reagálta a külföldi bírálatokra Erdogan vasárnapi, a szükségállapotot határozatlan ideig kiterjesztő nyilatkozatában, amit pártja vasárnapi kongresszusa után tartott, ahol elnökké választották.

Erdogan 2014-ig, elnökké választásáig volt az AK elnöke, akkor az akkori török alkotmány alapján le kellett mondani posztjáról.

Az új alkotmány alapján viszont a köztársasági elnöknek nem kell távoznia a pártpolitikából. (Via The New York Times)

444.hu