A budapesti olimpia ügye alaposan megosztja még a sportot szerető közvéleményt is, persze a kormány által „stratégiai ágazatnak” kikiáltott sportvilág szereplői – sportolók, sportvezetők és a sportból élők – számára tabu a Budapest 2024-es olimpiai pályázat ellenzése, hiszen számukra „kötelező” a támogatás. A sportba öntött milliárdok kötelezik őket. Egyetlen sportoló, a kétszeres paralimpiai bajnok Pásztory Dóra mert kiállni az olimpia rendezése ellen – mindenki más fülét-farkát behúzva szemléli az eseményeket.

Érdekes módon, amikor a kormány biztatására a Magyar Olimpiai Bizottság kezdeményezte a 2024-es kandidálást, majd a Fővárosi Közgyűlés elfogadta és letette a voksot a pályázás mellett, még kevés ellenzői hang akadt. Konkrétan a rózsaszínűre festett terveknek megfelelően, az ellenzéki budapesti frakciók támogatták az olimpia rendezését.

Másfél évvel ezelőtt a Fővárosi Közgyűlésen felszólalt Borkai Zsolt, a MOB elnöke, Fürjes Balázs kormánybiztos, sőt, Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok párbajtőröző is. De ott volt az ülésen Darnyi Tamás, Polgár Judit, Magyar Zoltán, Kárpáti György és Schmitt Pál

A beszédek végén a fővárosi közgyűlés 25 igennel, 1 tartózkodással (Gy. Németh Erzsébet, DK), és 1 ellenszavazattal (Csárdi Antal, LMP) megszavazta, hogy támogatja a 2024-es budapesti olimpia megrendezését. Szóval a becses ellenzék közül csak a DK és az LMP ellenezte az olimpiát, az MSZP még megszavazta a szeptember végi módosításokat.

A Magyar Olimpiai Bizottság beadta a pályázatát, majd a visszalépések után Budapest Párizzsal és Los Angelesszel együtt hirtelen a legjobb három pályázó között találta magát.

Visszatérve a politikára, szintén ősszel, ismét a Fővárosi Közgyűlés elé került az olimpiai pályázat. Ekkor módosították az olimpiai helyszín-kiválasztási javaslatot. Az új változat alapján az olimpiai nyitó- és záróünnepséget a Puskás Ferenc Stadionban tartanák. Az eredeti koncepció szerint négy médiafalu lett volna a városban, de a szálláslehetőségek további vizsgálata után három médiafalut elegendőnek tartanak a médiaszálláshelyek kiszolgálására. A Gubacsi úti médiafalu helyszínének megszüntetése a sajtó- és közvetítőközpontnak a Hungexpo területére áthelyezése miatt volt szükséges. A józsefvárosi pályaudvarra tervezett médiafalut pedig az előterjesztők szerint bővíteni indokolt.

Októberben a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. élére a Mediaworks korábbi vezetője, Mihók Attila került. (Érdekesség, hogy a Mediaworks ezzel egyidőben szüntette meg a Népszabadságot, majd az egész cég Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került.) A cég sportigazgatója az öttusa olimpiai bajnok Mizsér Attila. A Budapest 2024 pályázat alelnöke a Magyar Úszó Szövetség új elnöke Bienerth Gusztáv, míg a sportolói bizottság elnöke Kovács Ágnes olimpiai bajnok úszó.

A szervezet már a 2016-os olimpia előtt elkezdte szórni a pénzt óriásplakátokra, reklámszpotra és persze riói jelenlétre. Az olimpia idején a Rio de Janeiróban felépített Magyar Ház volt az előretolt helyőrség.

A Magyar Nemzet összeállítása szerint csak a Rákóczi híd pesti hídfőjétől délre fekvő 15 hektáros Duna-parti terület megszerzésére 16,55 milliárd forint folyt el titokban.

Év elején kiderült, hogy a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. nettó 1 491 495 000 forinttal megemeli az olimpiai pályázat elkészítéséhez szükséges külső szakmai tanácsadói feladatok ellátására fordított összeget. Ami így az eddigi 5 762 847 242 forintból

7 254 342 242

forint lett.

Az indoklás egészen lenyűgöző: „A Felek a nemzetközi sportszövetségek és a NOB előre nem látható követelményeiből, valamint a római olimpiai pályázat (előre nem látható) visszavonásából eredő többletfeladatokra tekintettel megemelik az eredeti megbízási díj összegét.”

Az olimpia mellett érvelők szerint óriási kulturális és gazdasági fellendülést hozhatnának a játékok, míg Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Olimpiáért Mozgalom (BOM) alapítója elmondta, nem kell tartanunk attól, hogy a görögökéhez hasonló válság kezdődik itthon is az elszúrt olimpia miatt.

Időközben feltűnt a színen a Momentum Mozgalom. A fiatalok politikai csoportosulása jó érzékkel a budapesti olimpiai pályázattal igyekszik tematizálni a közéletet. A budapesti helyi népszavazás kiírására elkezdett aláírásgyűjtés azonnal felkorbácsolta a kedélyeket. Az állóvízbe dobott kő hirtelen színvallásra késztette a politikai szereplőket, így a Budapest 2024 pályázat mögül kihátrált az MSZP és csatlakozott az eddigi ellenzőkhöz.

Miközben a 2018-as választási előkészületek az ellenzéki pártok körében újfent bohózatba illő összefogósdivá (copyright Ceglédi Zoltán) silányult, kiderült, hogy a lehetséges budapesti olimpia ellen széles összefogás alakulhat ki. A MoMo NOlimpia kezdeményezéshez máris csatlakozott az LMP is, sőt, a Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) hirtelen összerántott néhány milliót óriásplakátokra.

A kormánypártok érzik a veszélyt és mindjárt az aláírásgyűjtés ellen foglaltak állást. Azt tudjuk, hogy a Fidesz úgy fél a valódi népszavazástól, mint ördög a tömjénfüsttől. Egy évvel ezelőtt, amikor már minden kötél szakadt és úgy tűnt, az MSZP-nek sikerül kiíratni a népszavazást boltbezárás ügyben, akkor a kormánypárt gyorsan elengedte a dolgot és csodafegyverként bedobta a „kötelező letelepedési kvótával” az ellen-népszavazást.

Közben az olimpiát támogatók meg vannak róla győződve, hogy ők vannak többségben, és ezt különféle közvélemény-kutatásokkal igyekeznek alátámasztani. Viszont ha a kormánypárt és emberei biztosak az olimpia megrendezésének támogatottságában, akkor nekik ugyanúgy érdekük lenne egy helyi megerősítő népszavazás kiírása és megnyerése. Magyarul a Fidesznek és híveinek (a Kubatov csapatnak) oda kéne állni az aláírásgyűjtés mellé, hogy népszavazáson bizonyítsák igazukat.

Ha a dolog nem így áll, akkor fel kell tételeznünk, hogy a Fidesz fél az emberek véleményétől és nem demokratikus párt.

Szerző: Kinyo Norbert / gepnarancs.hu