A Széchenyi2020 program, vagyis a 2014-20 közötti uniós ciklus keretében az idén júniusig 3424 milliárd forintnyi EU-s pénz érkezett Magyarországra, ami napra lebontva 4,7 milliárd, míg egy magyarra 350 ezer forint – derül ki az Átlátszó uniós támogatásokat feldolgozó térképéből.

A megyék közül a legnagyobb támogatásban - havi átlagban - Pest megye, a kistérségeknél pedig a debreceni részesült, míg előbbiek közül Nógrádba jutott a legkevesebb pénz, az utóbbiaknál a veresegyházi áll a sor végén.

A különbségek megdöbbentőek: a legjobban és legkevésbé támogatott megyék között harmincszoros, míg a kistérségeknél 1360-szoros a differencia.

A megyék rangsorában a havi átlagban 49,8 milliárd forinttal élen álló Pestet a főváros – 45,3 milliárd – és Szabolcs-Szatmár-Bereg – 9,29 milliárd – követi, a legkevesebb uniós támogatás eddig Zalába – 2,45 milliárd –, Tolnába – 1,88 milliárd – és a már említett Nógrádba – 1,14 milliárd – jutott (lásd táblázatainkat - a szerk.).

Az uniós támogatásokat két részre kell bontani – magyarázta Karczagi Attila közgazdász. A központi, állami támogatások lehetőséget adnak a fejletlenebb régiók, kistérségek felzárkóztatására, emellett a gazdasági élet szereplői is pályázhatnak, s értelemszerűen ebben az esetben a jobban prosperáló térségek jobban ki tudják használni a lehetőségeket.

A területi aránytalanságok azonban így is feltűnőek a közgazdász szerint, hiszen a nehézségekkel küzdő Borsodba és Szabolcsba sokkal több jutott, mint Nógrádba, Baranyába vagy éppen Tolnába, noha gazdasági szempontból a Dél-Dunántúl ma már semmivel sincs jobb helyzetben, mint a sokáig a rendszerváltás két legnagyobb vesztesének tartott megye, nem is beszélve a lassan kilátástalan helyzetbe kerülő Nógrádról.

helyivalasz.hu