Orbán újabb megalomániája, vagy egy reális felvetés, Tatabánya is elveszítheti státuszát!

Ez a képtelennek tűnő hír erősen megmozgatta olvasóink fantáziáját, van, aki szitkozódik, tűnődik, nem hiszi, de van aki ötletel és javaslatot tesz. Felcsút közvetlen környékén jelenleg hét településen 18840 ember él, 225 km2 területen. Székesfehérváron 99060 laknak 170,89 km2-n, Tatabányán 67044-n, 91,43km2-n.

A térség központja jelenleg Bicske, amely település a Budapest-Bécs autópálya és vasútvonal mellett fekszik, konkrétan a vasútvonal kettévágja a várost, ide csatlakozna be a HÉV-ként fejlesztendő Székesfehérvár-Bicske vasúti nyomvonal.

Nagyobb méretért kattintson a képre!

Mit veszít a két megyeszékhely, státuszában semmit, hiszen megyei jogú városok, ebben semmilyen változás sem állna be, ügyintézési szempontból alapesetben semmi nem történne. Mit veszít a két megye, a vezetők státuszát kivéve semmit, hiszen az összevonás után alig jelentene többletet a megyék jórészének az ügyintézés, mint jelenleg.

A fejlődő és terjedő internetes ügyintézés jelentős mértékben oldja a fizikai határokat. Talán hátrányként jelentkezne a Kisbér és térsége valamint Sárbogárd és térsége számára az, hogy hangsúlyosabban válnának perifériává. Ez egy megváltoztatott megyei alapú vidékpolitikával kompenzálható lenne. Az mindenképpen megállapítható, hogy egy ilyen irányú és méretű változás országosan is lökést adna az építőipar minden ágának és egy lehetőséget olyan szakmai viták lefolytatására, hogy mit gondol a magyar társadalom a vidékről, melyek a korlátai a mai megye és járás szerkezetnek, milyen egy modern város lehetséges fejlődési irányai Magyarországon a XXI. században, milyen építészeti rendszerekben képzeljük el a jövő hivatalait.

Magyarországon a kommunista érában lett kialakítva Tatabánya, Salgótarján, Békéscsaba, máig gyökértelen városok, jelentős kihívássá válna, hogy ma képesek vagyunk-e egy integrált városi rendszer kiépítésére?