A kötvényeknél több befektetési lehetőséget kínálnak a részvények, de az elmúlt időszak árfolyam-emelkedései után nagyon meg kell nézni, mely piacokra fektetünk be. Az USA például már a drágaság jeleit mutatja, Európa még alulárazott lehet, ezen belül Közép-Európában is kifejezetten erős fundamentális alapjai vannak a részvények felértékelődésének.

„Kifejezetten jó hangulatban indult az év a világgazdaságban és a részvénypiacokon egyaránt” – mondta ma reggeli sajtótájékoztatóján Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója. Az üzleti bizalmi indexek optimizmusa alapján 2017-re megalapozottnak tűnik egy viszonylag egészséges, 3,5 százalék körüli globális GDP-bővülés, a korábbi évekénél kiegyensúlyozottabb területi megoszlásban.

Az Egyesült Államokban az üzleti ciklus az érett szakaszban jár, a munkaerőpiaci mutatók kitűnőek, és a fogyasztói bizalom is erős. Ebben a környezetben a Fed elméletben fokozatosan „normalizálhatná” a még mindig laza monetáris kondíciókat, és komolyabb költségvetési élénkítésre sem lenne szükség. A tavaly novemberi Trump-győzelem azonban átírta a forgatókönyveket: az új elnöktől jelentős fiskális expanziót várnak a piacok, adócsökkentés és kiadásnövelés formájában. A választások előtt a Trump-adminisztrációtól várt gazdaságpolitika kapott hideget-meleget, ám a választások előtti rémképeket az eredmények után hirtelen hurráoptimizmus váltotta fel.

Forián-Szabó szerint hamarosan csillapodhat a „Trump-inga” kilengése: a konkretizálódó gazdaságpolitikai elképzelések után a piaci várakozásoknak vissza kell térniük a józan tartományba. Az amerikai intézkedésektől várt hosszabb távú növekedésgyorsító és inflációs hatás túlzott lehet, az esetleges külkereskedelmi korlátozások pedig további kockázatot jelenthetnek a globális élénkülésre. A fentiek tükrében érthetőnek tűnik a Fed kiváró álláspontja: az új kormányzat intézkedéseinek ismeretében dőlhet el, hogy szükségessé válik-e az amerikai gazdaság határozottabb „hűtése”, vagy a felerősödő kockázatok miatt amúgy sem kell tartani túlhevültségtől.

Európában az USA-hoz képest sokkal korábbi fázisában tart a konjunktúraciklus. A kibontakozó fellendülést az üzleti és fogyasztói bizalmi indexek lendülete mellett a nagyobb munkaerőpiaci tartalékok, a gyengébb euró-árfolyam és a lassan éledező bankrendszer is támogathatja. Az inflációs veszély egyelőre nem tűnik komolynak, így az EKB-nak még bőven van ideje kivárni az esetleges határozottabb szigorítással. Az idei kilátásokat némileg beárnyékolják a politikai kockázatok: az EU GDP-jének 72 százalékát adó hét országban lehet kiemelkedő jelentőségű választás vagy szavazás. Németországban és Franciaországban általános választások lesznek, a brit parlament a Brexitről szavaz, Olaszországban pedig könnyen előrehozott választásokat tarthatnak.

Közép-Európa az elmúlt években a növekedés és a stabilitás szigetévé vált a világban. A magyar, a lengyel, a cseh és a román GDP idén újabb lendületet kaphat, miközben a külső és belső egyensúly megnyugtató képet mutat. A régió Nyugat-Európához képest jelentős növekedési potenciállal rendelkezik, hiszen a konvergencia keretében van hova javulnia a termelékenységnek, ezzel párhuzamosan emelkedhetnek a bérek, és bővülhet a lakossági fogyasztás. A régió bankjainak mérlege az elmúlt években megtisztult, hitelállományuk alacsony, így van tere a hitelezésnek. Az EU-források rövid távon – különösen idén és jövőre – újabb lendületet adhatnak a térségnek, távlatilag azonban erre a motorra nem számíthat Közép-Európa.

„A régión belül Magyarországon is igazi növekedési meglepetés van készülőben” – véli a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. A talaj kiváló, a lakosság, a vállalatok és az államháztartás megtakarítási pozíciója egyaránt sokat javult a válság óta, a magánszektorban a lecsökkent hitelállományszintről bőven lehet tere a növekedésnek. A következő években nagyot lendíthet a GDP-n a bérkiáramlás, ezen keresztül pedig a lakossági fogyasztás növekedése. Ez ugyan középtávon – a versenyképességi kérdések mellett – az inflációs kockázatok erősödését is okozhatja, de az MNB ezt a veszélyt egyelőre nem látja komolynak, így a jegybank továbbra is nagyon laza monetáris kondíciókkal igyekszik támogatni a növekedést. Az EU-s forrásokra alapozó beruházások a tavalyi alacsony bázis után idén és jövőre nagyot ugorhatnak, így 2017-ben és 2018-ban is van tere a 3-4 százalékos gazdasági növekedésnek.

Befektetői szempontból a következő hetek USA-ból érkező hírei nagy hatással lehetnek a kötvény- és részvénypiacokra. A befektetők a Trump-adminisztráció várható élénkítő lépéseinek hatásait már beárazták, ezért a tényleges bejelentések (vagy azok elmaradása) könnyen csalódást okozhatnak. A Pioneer befektetési igazgatója szerint a következő hónapok másik nagy kérdése az infláció globális „feltámadásához” kapcsolódhat: tartósnak bizonyul-e a jelenség, vagy csak a nyersanyagárak stabilizálódásához köthető átmeneti hatásról van szó.

„Az inflációs várakozások és a kötvényhozamok közelmúltbeli emelkedésének köszönhetően a nemzetközi kötvénypiacokkal kapcsolatos aggodalmaink jelentősen enyhültek, de előretekintve továbbra is csak szelektíven látunk lehetőségeket ebben az eszközosztályban” – emeli ki Forián-Szabó Gergely. A hazai kötvénypiac megítélése az elmúlt években annyit javult, hogy a „konvergenciatartalék” mint puffer nagyrészt eltűnt a rendszerből, így a forintkötvények árazását egyre inkább a nemzetközi tényezők befolyásolják. Jelenleg például a nyugat-európai politikai bizonytalanság hatása gyűrűzik be a hazai kötvénypiacra.

Összességében a befektetési igazgató több fantáziát lát a részvényekben, mint a kötvényekben, az egyes részvénypiacok között azonban jelentős különbségek mutatkoznak. Saját értékelési rendszerükben a makrogazdasági környezet mellett a vállalati fundamentumokat, a relatív árazást és a pozicionáltságot is vizsgálják. Ennek alapján több fejlett piac esetében kezdenek megjelenni a túlzott „drágaság” jelei. A Pioneer Alapkezelőnél úgy látják, hogy az USA-ban például a befektetők rendkívül kedvező makrokörnyezettel és kitűnő vállalati eredménykilátásokkal számolnak, így a részvények árazása kezd feszítetté válni.

Vannak ugyanakkor olyan régiók, ahol a jelenlegi értékeltség és pozicionáltság alapján több tartalékot látunk. Ilyen térség például Európa. A nyugat-európai részvénypiacok számára a politikai kockázatokkal együtt is sok lehetőséget kínál a gazdasági fellendülés és a visszafogottabb árazás.

Közép-Európa részvénypiacait ugyan kezdik „felkapni” a befektetők, de a makrogazdasági és vállalati fundamentumok alapján megalapozottnak tűnik a régió részvényeinek drágulása. A Pioneer várakozásai szerint a következő évek kedvező folyamatai – kedvező nemzetközi környezet esetén – térségünkben további értéknövekedést vetíthetnek előre.