A májusi sikerek után tovább folytatódik a Wood Arts Intarsia szervezésében az a kézműves workshop, ahol a klasszikus intarziakészítés rejtelmeiben mélyedhetnek el az érdeklődők. 

A workshop megálmodója és házigazdája az a Sándor László, akit eddig designerként ismerhettünk, de az elmúlt néhány évben az intarziakészítést is sikerült magas szinten elsajátítania. Erről beszélgettünk Lacival.

Honnan jött az ötlet?

Mindig is vonzott a fa, körülöttem volt mindenhol gyerekkoromtól fogva.
Édesapám is autodidakta módon barátkozott az intarziakészítéssel, de engem egy alkalmat leszámítva egészen felnőtt koromig nem érdekelt. Talán rossz volt az alapanyag vagy a témaválasztás, vagy csak meg kellett érnem rá, hogy a kellő türelemmel és odafigyeléssel kezdjek neki az újbóli kisérleteknek. Évekkel később a második alkalom viszont egy életre elkötelezett. Elkezdtem élvezni a szinte korlátlan lehetőségeket, amit az anyag magában rejt és szinte már sportot űzök abból, hogy tovább feszegessem a határaimat.

Mitől különleges az, ahogyan te intarziázol?

A munkáim – azok között is a portréim – a realisztikus ábrázolásban térnek el az eddig látott hasonló képektől. Az elmúlt évek alatt sikerült olyan egyedi technikát kialakítanom az árnyékolást is használva, amitől szinte térhatású képeket tudok létrehozni furnérokból, azaz vékony falemezekből. Mivel ez a technika rendkívül időigényes, így kevesen választják maguknak.

Emlékszem, az általános iskola után szakmát szerettem volna tanulni és egy faipari iskolát jelöltem meg, ott pedig az intarzikészítő szakot egyik lehetséges alternatívaként, de sajnos már abban az évben sem indult el a képzés. Nincs ez másként ma sem. Az országban van egy maroknyi lelkes csapat, akik egyesületet alapítottak, én is a tagjuk vagyok, de ennek ellenére sajnos a kihalás veszélye fenyegeti ezt a szakmát.

Innen jött az ötlet, hogy ne csak én küzdjek a technika fennmaradásáért, hanem adjam tovább a tudásomat. Azt gondolom, hogy a szakmai féltékenység sehol sem eredményez hosszútávú sikereket egyik szakmában sem. Hiszen mit ér a tudás, ha nem lehet azt megosztani másokkal?

Kinek ajánlod ezt a tanfolyamot?

Bárki kipróbálhatja magát, aki szereti a kézműves munkát, szereti a fát és nem fél vágókést használni. Én magam is a túlzott számítógépkezelés elől menekültem erre a területre kikapcsolódásképpen. Most már szinte több időt töltök ezzel, mint a szakmámmal.

Hogyan néz ki a tematika?

A teljes leírás és az összes információ megtalálható a woodartsintarsia.com oldalamon.
Elég alaposan felépítettem a tematikát. Az első nap szinte teljes egészében egy folyamatos prezentáció a részemről. Ez persze nem egyoldalú előadás, lehet kérdezni, beszélgetni a témáról, de igyekeztem minél átfogóbb képet nyújtani a szakma kialakulásáról, történetéről, művészettörténeti jelentőségéről, a bútordíszítésről régen és ma, az anyagismeretről, a hazai és külföldi példákról a képalkotásban, az eszközismeretről és a balesetmegelőzésről.

Ezt az első napi prezentációt egyébként külön is látogathatóvá teszem azok számára, akik még nem bíznak a maguk kézügyességében, de érdeklődnek a téma iránt. A 4 órás előadás egy jelképes összegért megtekinthető és aki időközben meggondolná magát az ott maradhat az aznapi próbavágások begyakorlására és becsatlakozhat a kurzus folytatásába is.

A második napon történik az érdemi munka, az intarzia kép elkészítése és a felragasztása. A nagy mennyiségű képanyag vetítése ott ahol ez indokolt tovább is folytatódik a többi napokon. Technikai fázisok, hibajavítások, de még a használható présfajták bemutatása sem marad el.

A harmadik napon a kép befejezése, utómunkák, restaurálás, hibajavítás következik, majd pedig a felületkezelés varázslatos pillanata, ami miatt végigcsináltuk az egész kurzust. Itt derül ki, hogy jók lettek-e a kiválasztott fafajták, az árnyékok, az erezet, az illesztések, a kompozíció, a színek, szóval egységesen az egész kép először itt és ebben a pillanatban mutatkozik meg a teljes valójában.

Ez az a pillanat, amit én személy szerint premier planban nézek végig a delikvenssel és a többiekkel közösen. Bevallom, az ilyenkor érzett borzongás az, ami miatt én mindig új és új képeket akarok készíteni. Ez hajt, ez az én adrenalin bombám. Az eddigi visszajelzések alapján arra következtetek, hogy sikerült másoknak is megmutatnom ezt az semmihez sem hasonlítható élményt.

Mire számíthatnak a jelentkezők?

A három napos kurzus rendkívül rövid idő ahhoz, hogy komolyabb végeredménnyel kecsegtessen, de nem lehetetlen. Alapvetően a kis méretekre koncentrálunk, de aki elég bátor az kipróbálhatja magát nagyobb felületen is. Lehet általam készített Wood Arts sablonokból válogatva vagy saját ötlet megrajzolása alapján is intarziát készíteni.
Az első csapat igen lelkes volt, így ők mind egyedi képeket alkottak meg.

Az alapanyagok és az eszközök adottak, amiknek beszerzésében szponzoraim is segítettek, akik az indulásnál szinte rekord idő alatt álltak az ügy mellé. Szerintem ez is azt mutatja, hogy értéket teremtünk közösen.

Az első alkalom után a részetvevők az alábbi jellemzéseket írták le a három nap eseményeiről:

„Kreatív, részletes, jó hangulatú, szakmai, információ gazdag, jól felépített” Sz. István

„Nagyon erőteljes, alapos, körültekintő képet ad az intarziakészítés technikájáról,    módszereiről mind gyakorlati, mind elméleti síkon.” P. Csilla

„Nagyon jó volt ez a pár nap. A hallgatóság és az előadó között igen interaktív volt  a kapcsolat. Bármikor kérdezhettünk, amire azonnal választ kaptunk és rengeteg     „házi” praktikával ismerkedhettünk meg.” Sz. Miklós

Az első Wood Arts Workshop képei a Photofools-nak köszönhetően itt láthatók>>>

A résztvevők oklevelet és apró ajándékokat is kaptak, többek közt megvendégeltem őket egy mennyei finomsággal is. Kézműves foglalkozáshoz kézműves desszert dukál.
A látszólag fakocka kinézetű finomságok a csokiréteg alatt marcipánt, gyümölcsöt, kókusz és málna darabokat rejtettek magukban a nemrégiben nálatok is megfordult kollégám, Tóth Lilla tervezőgrafikus/designer munkájának köszönhetően. Isteni finom volt!!!
(Lilla munkáit itt találjátok: https://www.behance.net/lillatoth)

És te hogy érezted magad?

A hangulat remek volt és „családias”, a közös érdeklődés, a téma iránti nyitottság és a lelkesedés kombinációja elindított egy folyamatot, ami öngerjesztő módon végigkísért minket a végső produktum elkészültének varázslatos pillanatáig. Ez az élmény, amit közösen éltünk át mindannyiunk számára emlékezetes maradt. Bízom benne, hogy ez a varázslat folyamatosan megmarad a továbbiakban is, hiszen nem tervezem, hogy változtatnék az alapokon.

Hogyan lehet jelentkezni?

A weboldalon keresztül lehet regisztrálni, illetve a művészettörténeti előadásra jelentkezők levélben jelezhetik felém részvételi szándékukat. A szakiskolákkal is szeretném felvenni a kapcsolatot, szívesen tartanék nekik is vendég előadásokat a témában, egyúttal a diákjaik figyelmébe ajánlanám a workshop lehetőségét is.

Ezen felül fontosnak tartom, hogy azoknak is esélyt adjak, akik esetleg nem rendelkeznek a Workshop árának kifizetéséhez szükséges összeggel, de nagyon szeretnék megtanulni az intarziakészítést. Minden alkalomra szervezek egy Facebook akciót, ahol a reklám post megosztói között kisorsolok egy ingyenes részvételi lehetőséget. Ez a módszer is bevált eddig, mivel bebizonyosodott, hogy jó helyre került a tudás.

A regisztrációs űrlapot innen tudja letölteni>>>

Hol lehet megnézni a munkáidat?

Az első workshop egy kiállítás is volt egyben, így azokat testközelből is láthatták a résztvevők. Három portrém került kiállításra a Duna Palotában a Kézművesség 2015 országos iparművészeti és kézműves kiállításon. Az éppen aktuális tárlatnak az Irányi utca 5. szám alatti Circle Line HQ Fodrászat és Galéria különleges helyszíne ad otthont. Ott most tényleg minden a fáról szól.

Ahogyan azt korábban megírtuk, a kiállítás augusztus 31-ig szabadon megtekinthető.