Pogátsa Zoltán közgazdász a 24.hu-nak úgy értékelt, hogy a nemzetközi egyezmény mindössze a lefelé tartó versenyt iktatná ki, ami szerinte alacsony hozzáadott értékű összeszerelő üzemekhez, és soha fel nem zárkózó bérekhez vezet.

Mi egyáltalán nem vagyunk lelkesek ettől az ötlettől, főleg nem annak jelenlegi formájában, pláne nem a jelenlegi körülmények között

– fogalmazott a múlt héten Szijjártó Péter külügyminiszter, miután amerikai kollégájával, Antony Blinkennel ismertette a magyar kormány aggályait a globális minimumadó bevezetésével kapcsolatban. Érvelése szerint a háború nyomán kibontakozó gazdasági válság miatt végzetesek lehetnek az újabb adóterhek, hiszen egy „mélyütést kapna az európai versenyképesség”.

A parlamentben a gazdasági bizottság terjesztette elő azt a javaslatot, amely elutasítja a globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elfogadását. Az ellenzéki képviselők szerint Bánki Erik a bizottság elnöke délután 2-kor hívta össze a 3-kor kezdődő ülést, ahol a fideszes többségű testület meg is szavazta az előterjesztést. Az indítvány kimondja, hogy az Országgyűlés ellenzi a multik extra adóterheit az EU-ban, tekintettel az „orosz–ukrán háború okozta új világgazdasági helyzetre, a háborús inflációra és a háborús gazdasági válságra”.

A határozat szűk egy oldalas indoklásában a lassú munkafolyamatot, a versenyképesség sérülését és a nagyvállalatok adóztatását megreformáló OECD-javaslat két pillérének kidolgozottsága közti diszharmóniát kifogásolják. Csütörtökön a kormány hivatalosan is döntött arról, hogy az EU-s pénzügyminiszterek pénteki ülésén Varga Mihály a javaslattal szemben érveljen, így is tett.

A közel 140 ország társaságiadó-szabályainak összehangolása mellett kevés figyelmet kap a javaslat első pillére. Nem csoda, hiszen a digitális multinacionális cégek egységes megadóztatását a vállalatokon kívül nem kifogásolja senki, feltehetően a magyar kormány sem, legalábbis Bánki Erik az MTI-nek arról beszélt, hogy az első pillérrel kapcsolatban egyetértés van, mivel „ezek a cégek kibújnak az adózási kötelezettség alól”.

Az első pillér a digitális gazdaság legnagyobb vállalataira szabott extraprofitadó-rendszer. A lényege, hogy a 20 milliárd euró fölötti bevétellel és 10 százalékos profitabilitással rendelkező nemzetközi nagyvállalatok 10 százalék feletti profitjára 25 százalékos adót vet ki. Mindez azért vált szükségessé, mert egyre több vállalat alkalmazott olyan digitális üzleti modelleket, amelyek lehetőséget adtak arra, hogy viszonteladó nélkül, közvetlenül juttassák el a szolgáltatásaikat a fogyasztóknak, így nem vették ki a részüket a közteherviselésből. Az egyelőre nem világos, hogy az egyes vállalatok (Facebook, Google) miként állapítják majd meg, mekkora profitot realizáltak az egyes országokban.

A második pillér az OECD-tagországok társaságiadó-rendszereinek egységesítéséről szól. A megállapodás egyetlen államot sem kötelez arra, hogy minimum 15 százalékos adókulcsot vezessen be, viszont ellenérdekelté teszi a cégeket abban, hogy kifejezetten adóelőnyök miatt tegyék át székhelyüket egy másik országba. Ezt úgy kívánják elérni, hogy ha egy vállalatcsoport külföldi leányvállalatát a globális legalsó kulcsnál, azaz 15 százaléknál alacsonyabb társasági adó terhel, akkor a hiányzó adót az anyavállalat országa szedheti be.

A második pillér által meghatározott szabályok a 750 millió eurós konszolidált árbevételt elérő vállalatcsoportok esetén lesznek alkalmazandók. Jelen állás szerint az OECD-országokban lévő leányvállalatok esetében 2023. január 1-jén, a többi ország esetében 2024-től lépnének hatályba.

A magyar gazdaság versenyképessége szempontjából meghatározó a 9 százalékos társasági adókulcs, amely a legalacsonyabb a régióban. Ahogy Szijjártó fogalmaz: a magyar gazdaság sikerének alapja, hogy az elmúlt években folyamatosan csökkentek az adók.

Ezért kedvezményeket, könnyítéseket is megfogalmaz a rendszer, melyek korábban elegendőnek bizonyultak Magyarországnak ahhoz, hogy támogassa a javaslatot.

• Az adóalap csökkenthetővé válik a tárgyi eszközök 8, illetve a bérköltség 10 százalékával. Ezek egy tízéves periódusban 5 százalékra csökkenek. A szabályozás célja, hogy megakadályozza a kitelepüléseket adóparadicsomokba, és kedvezményeket kínáljon a bértömeg és az eszközállomány adott százalékában azoknak a vállalatoknak, melyek valódi gazdasági tevékenységet folytatnak.
• Magyarországon 9 százalékos marad a társasági adókulcs mértéke, a különbözetet pedig egy célzott megoldással szedhetik be.
• Emellett abban is megállapodtak, hogy speciális adómérték vonatkozik majd Magyarországra egy 10 éves átmeneti időszakra.

Mivel az első és a második pillér is nagy arányban érint amerikai vállalatokat, a Trump-adminisztráció idején az Egyesült Államok nem szorgalmazta az OECD ötletét, ám később Joe Biden kormánya felkarolta a kezdeményezést. A tárgyalások 2021 elején gyorsultak fel, és október 8-án megszületett a javaslat, amelyet mind a 140 érintett ország, beleértve – a javaslattal a kezdetektől szkeptikus Magyarországot – elfogadott.

További részletek a 24.hu cikkében >>

Ma dönt az Országgyűlés gazdasági bizottsága kivételességi eljárási javaslat benyújtásáról a globális minimumadó elutasításáról - Varga Mihály pénteken már vétót emelt a minimum adóval szemben Brüsszelben.

A Pénzügyminisztérium közleményben tudatta: a minimumadó itthon adóemelést jelentene, és megszűnnének munkahelyek, így a nemzetközi nyomás ellenére sem szabad támogatni. Azt is hozzátette, hogy az új adóteher lassítaná és nehezítené az összes európai gazdaságot.

Európa ebben a kérdésben is lábon lövi magát, szó szerint, hiszen bevezet egy olyan adóterhet, ami lassítja, nehezíti az európai gazdaságokat, ugyanakkor pedig mások egyelőre kivárnak, és nem készülnek arra, hogy ilyen típusú adót vezessenek be

- tudatta Varga Mihály. (atv.hu)

Kormányinfó: Magyarország nem támogatja a globális minimumadót